A Liège-i káptalanokról már írtam a korábban bemutatott templomok kapcsán. A két Jakab nevű apostol közül az ifjabbiknak a tiszteletére 1015-ben alapítottak egy káptalant, és a következő években építettek is a káptalan számára egy templomot.
Ennek a román kori templomnak volt egy szokványos felépítésű Westwerkje, ennél sokkal többet nem tudunk róla. Akik később kapcsolódtak be a blog követésébe, azok az aacheni várkápolna kapcsán olvashatnak egy részletesbb leírást arról, hogy mi is az a Westwerk - és talán már kitalálták, hogy a fenti kép bal oldalán láthatjuk.
1418-ban az akkori apát elhatározta, hogy, a Westwerk kivételével, lebontatja a templomot, és újjáépíti, a saját korának megfelelő, gótikus formában. Arról igazán nem ő tehet, hogy a Westwerk az ezt követő hatszáz év időjárási viszontagságait csak részben élte túl, a középső része a nyolcszögletű toronnyal ma is ott áll, a két szélső torony időközben az enyészeté lett.
A gótikus építkezés százhúsz évig tartott, a templom 1538-ra készült el. Megfigyelhetjük az érett gótika csúcsát, a blog rutinos olvasóinak tekintete talán már végig is suhant a hatalmas, az oldalsó felületeket szinte teljesen kitöltő ablakok felett, hogy a támpillérek jóval a fal magassága fölé nyúló díszes elemei láttán elégedetten ismerjék fel a brabanti gótikát. A többieknek pedig leírom, a helyenként extrém, a statika által megkövetelten jóval túlnyúló díszítéseken kívül a kései gótikus korra más tájakon már egyáltalán nem jellemző épületszerkezet is árulkodó lehet: egy háromhajós bazilikát látunk, kereszthajóval, latin kereszt formájú alaprajzzal.
A szentélyt lezáró apszis 5/8-os, érdekes, hogy körbeveszi egy kápolna-koszorú, de ezek a kápolnák feltűnően alacsonyak.
Az árnyékos oldalt ábrázoló képen jól megfigyelhetjük, a támpillérek közti felületet majdnem teljesen kitöltik az ablakok a főhajón és a mellékhajókon is (a jobb szélen látható, klasszicistába hajló melléképület későbbi).
Kleon3, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
A templombelső barokkba hajló elemeket mutat, de a fő szerkezetben kétségkívül felismerhetjük a gótikát, figyeljük csak meg a mindenütt domináns csúcsíves szerkezeteket. Az oszlopfők hiánya is a brabanti gótika jellemzője.
Az éptkezés befejezése óta eltelt közel fél évezredben a templom állapota hol leromlott, hol újra felújították, de lényegi változás nem zajlott. A napóleoni megszállás idején a káptalant feloszlatták, a Szent Jakab templom sem kerülte el a szokásos sorsot és évekig istállónak használták, de később újra egyházi kézbe került és jelenleg is katolikus plébániatemplom.