A Fotográfia felsőfokon című kiállításunkon - Howard Greenberg gyűjteményének 118 fotója között - a blogunkon már több bejegyzésben is helyet kapott Weegee világhírű képeit is láthatjátok. A Greenberg gyűjteményben található képaláírás október 8-át jelöli meg a fotó készítési dátumának, de Weegee könyveiben és más gyűjteményekben fellelhető információk alapján, úgy tűnik, hogy a kép 1941. október 9-én, 72 évvel ezelőtt készült. Ezeket a fotókat most a Mai Manó Házban is megtekintheted.
Fotó: WEEGEE /Arthur Fellig/: Most látnak először gyilkosságot, 1941. október 8.
Their First Murder, October 8, 1941
WEEGEE /Arthur Fellig/
Most látnak először gyilkosságot, 1941. október 8. | Their First Murder, October 8, 1941 Holttest revolverrel | Corpse with Revolver, 1943
A nagyvárosi éjszakák egyik legelszántabb krónikása volt a mai Ukrajna területéről származó Arthur (Usher) Fellig. Igazi megszállottja volt a munkájának. Az egyetlen olyan riporter volt, aki hivatalos engedéllyel használhatta a New York-i rendőrség rádiójának hullámhosszát. Igaz, korábban inkább a rendőrőrsökön szerezte be a szükséges információkat, hogy aztán a rendőrséget megelőzve érkezhessen a helyszínre és lefényképezhesse a verekedések, balesetek, lövöldözések, leszámolások áldozatait. Egy anekdota szerint a szabadúszó fotográfust, mint hivatást ő találta ki, miután otthagyta az ACME Newspictures ügynökséget. 1935-től egyszerre több helyi illetve országos lapnak dolgozott. A fényképeket általában azonnal előhívta a kocsijában berendezett sötétkamrában, ahol a képeket kiegészítő szöveget is maga írta egy írógépen. Weegee fényképei inspirálták az író és rendező Howard Franklint, hogy leforgassa a The Public Eye (Gyilkosság villanófényben) című filmet Joe Pesci főszereplésével. A film utolsó jelenetsorában a fotóriporter egy játékautóra szerelt, önkioldós fényképezőgéppel örökíti meg a két maffiacsalád közötti leszámolást egy étteremben. Megtörtént-e az eset, nem lehet tudni, bár a filmben számtalan eredeti Weegee kép is megjelenik. Kezére játszott a harmincas években elterjedt bűnözés a városban, ő pedig tisztában volt azzal, hogy az ilyen hírek és képek érdeklik igazán az újságok olvasóit. A fotóriporteri szakma nem túl megbecsült részével foglalkozott, mégis képei betekintést engednek egy nagyváros éjszakai életének sajátos világába. Ugyanannak az évtizednek a krónikása ő, mint Lewis Hine vagy Walker Evans és más kortársai. Ő azonban nem mozdult ki a városból, mi több, ott is jobbára csak napnyugta után indult útjára. Weegee ritkán fényképezte az esemény színhelyén összegyűlő tömeget. Az áldozatok sokkal inkább lekötötték a figyelmét. Az 1941-ben készített képen azonban fiatalok, csaknem gyerekek arca tolul a kamera elé, akik közül többen elvigyorodnak, grimaszolnak, vagy épp hitetlenkedve bámulnak a riporter és fényképezőgépe láttán. Weegee később azt írta a képhez, hogy a környékről összesereglett gyerekek kifejezetten élvezték a látványosság számba menő eseményt, amelynek áldozata egy jelentéktelen figura volt, akit vélhetően a rivális banda tagjai agyonlőttek. Nem csak az újságok fogyasztóinak jelentett szórakozást mindez, de az épp arra járók vagy a rendőrök jelenlétére felfigyelő, majd összegyűlő téblábolók is élvezték a helyzetet. Weegee bő egy évtizeden át tudósított az éjszakai utcákról, hogy aztán Hollywoodba költözzön, ahol szakértőként közreműködött az 1945-ben The Naked City címmel megjelent könyve alapján készült, azonos című film forgatásán, amit számos más ottani filmes munka követett. (Pfisztner Gábor)
Fotó: Weggee (Arthur Fellig): Holttest revolverrel | Corpse with Revolver, 1943
(forrás: flickr.com, tumblr.com)
Tavaly szeptemberi bejegyzésünkben a Murder Is My Business című anyagból válogattunk, melyek közül néhány a nyugalom megzavarására is alkalmas lehet. Ezt a posztot ITT találod!
