Wilhelm Conrad Röntgen 1845. március 27-én született a Poroszországi Lennep-ben (ma Remscheid, Németország, Düsseldorf mellett). Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, a róla elnevezett röntgensugárzás felfedezője és nem utolsósorban az első röntgenfotót is nevéhez kötjük, melyet felesége kezéről készített.
 

Wilhelm Conrad Röntgen, c 1900

Röntgen 1895. november 8-án kísérletezés közben a katódsugárcsövet fekete kartonnal takarta le, hogy a kisülés fényei ne zavarják. Annak ellenére, hogy a készülékből semmiféle látható fény nem érhette el a közelben elhelyezett, foszforeszkálásra képes kis ernyőt, az mégis élénken fénylett. Vizsgálni kezdte a jelenséget, és feltételezte, hogy egy addig ismeretlen sugárzást fedezett fel, melyet - a bizonytalanság miatt - X-sugárzásnak nevezett el. A fentiekből Röntgen azt a következtetést vonta le, hogy ez az új sugár, az X-sugár hatása, amely áthatol az anyagokon, eltérő mértékben nyelődik el, a fényhez hasonlóan egyenesen áramlik és fényképfelvételeken rögzíthető. Az ezt követő másfél hónapban Röntgen éjjel-nappal a laboratóriumában tartózkodott és vizsgálta az új sugár tulajdonságait, majd 1895. december 22-én mintegy 20 perces expozíciós idővel készítette el első felvételét felesége - Anna Bertha Ludwig - kezéről, mely fényképet az első röntgenfotóként tartja számon a világ.
 

The first medical X-ray. Hand mit Ringen: Wilhelm Röntgen's x-ray of his wife's hand,
taken on December 22, 1895.

Hat nappal később adta át a felfedezésről szóló közleményét a Fizikai-Orvosi társulatnak, ami a következő évben nyomtatásban is megjelent. A hír hihetetlen gyorsasággal járta be a világot, egyházi szervezetek tiltakoztak (istentelennek nevezve az erdeményt) és számtalan vicclap humorforrása lett a felfedezés. A meglepő az volt, hogy kíváló tudósok is hitetlenkedve fogadták a híreket annak ellenére, hogy orvosi szaklapok a bejelentés után szinte azonnal fotókkal illusztrálva közölték a felfedezést.

Kevesebb, mint egy hónappal Röntgen eredeti tanulmányának megjelenése után, a Természettudományi Közlönyben már 1896 januárjában megjelent az első hazai tudósítás a röntgensugárzásról. A cikk végén egy felvétel látható Eötvös Loránd kezéről, mely fotót Klupathy Jenő készítette. Az eredeti felvételt a Magyar Nemzeti Múzeum archívumában találhatjuk meg. Ezt a fotót tartják a legelső magyar röntgenfényképnek.
 

Eötvös Loránd keze, Az első magyar röntgenfotó, 1896. január

Röntgen 1901-ben megkapta az első fizikai Nobel-díjat, majd három évre rá, 1904-ben visszavonult a közélettől és 1923. február 10-én, 77 éves korában halt meg Münchenben. Halálát rák okozta, ami valószínűleg összefüggésben volt a kisérleteivel.

A történeti kutatások során azóta kiderült, hogy Röntgen az X-sugarakat előállító lámpát Puliui Ivántól - strasbourgi munkatársától – kapta, akivel számos projekten dolgoztak együtt. Így aztán az első röntgenkép sem lehetne a Röntgen feleségének kezéről készült kép, hiszen Puliui azt megelőzően már készített felvételt egy 13 éves fiú törött lábáról is, ám sajnos ez a fotó később megsemmisült.

A röntgenfényképezés a mai napig része az egyetemes fotóművészetnek, ezt bizonyítja az a tény is, hogy épp ebben a hónapban jelenik meg az amerikai Nazraeli Press kiadásában a History’s Shadow című könyv, mely kizárólag röntgenfotókra fókuszál.