Rejtett fényképezőgéppel készített képek a XIX. század végéről

2016. február 03. Mai Manó Ház

A XIX. század végére a nagyobb érzékenységű szárazlemez már lehetővé tette a kézből való fényképezést, ezzel az állvány mellőzését, így a pillanatfelvétel gyakorlatilag már megvalósult. A fényképezés már nem csak a hivatásosak számára volt hozzáférhető, hanem az amatőröknek is, akik készek voltak minden nehézséget vállalni, amely a nedves eljárással együtt járt. Az amatőrök doboz-gépeket, box-kamerákat tartottak kezükben és lopakodva, észrevétlenül igyekeztek felvételeiket elkészíteni ezekkel a furcsa dobozokkal, amelyeket detektív-kameráknak neveztek el. A legtöbb ilyen gépet a Scovill Manufacturing Company, valmint az Anthony cég készítette. E két vállalat később egyesült és Ansco néven vált ismertté. Az említett lopakodásra valójában szükség volt, mert az 1880-1890-es évek társadalmi etikettje nem hagyta jóvá, hogy valakihez egy idegen odalépjen és megkérje, hogy lefényképezhesse. Formális bemutatásra volt szükség ahhoz, hogy az ember engedélyt kérhessen a felvétel elkészítéséhez. Éppen ezért erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy ezeket a nehézségeket kiküszöbölhessék.
A fényképezőgépeket különbözőképpen álcázták. Amikor például a gép egy keménykalapban volt elrejtve, azt hirdették, hogy "gyakorlatilag teljesen titkos kamera, nem lehet felfedezni, észrevenni." Londonban 42 shillingért árulták az ilyen gépeket. Mikor egy francia, pisztoly formájú detektív-kamerát hozott ki, furcsa módon azt hitték, hogy a fényképész teljesen észrevétlen marad, nem kelt semmilyen feltűnést, ha pisztolyával megcéloz valakit. A látcsőben vagy könyvalakban, esetleg postázásra kész csomag formájában, perselyben, sétabotban vagy nyakkendőben elrejtett kamerák sokkal diszkrétebbek voltak. A nyakkendő-kamera lencséje úgy tűnt fel, mintha nyakkendőtű lenne és a zárat a cérnával vagy a zsebben elhelyezett gumilabdával működtették. - olvashatjuk Peter Pollack: The Picture History of Photography című, 1958-ban megjelent könyvében.

engle001.jpgFotó: Horace M. Engle: Cím nélkül, 1888 © The Museum of Modern Art

Horace Engle amatőr fotográfus, vegyész, szervező, feltaláló és Edison-laboratóriumi kutató 1861-ben a pennsylvaniai Mariettában született. Engle Ontariótól Georgiáig, Indianától New Jersey-ig sokat utazott és rejtett fényképezőgépével rengeteg képet készített a 19. század végi Amerikáról. Engle 1949-ben a pennsylvaniai Bangorban hunyt el. Az 1880-as évek pennsylvaniai és virginiai embereinek, tájainak és városainak képeit a kor modoros és formális portréival éles ellentétben könnyed őszinteség és frissesség jellemzi. Engle mellénybe rejtett Gray/Stirn fényképezőgéppel készített fotói a fotográfiának azt a képességét mutatják meg, hogy az bármilyen pillanatot is képes megörökíteni. A mai riporteri és dokumentarista fotográfiának nagyrészt ez az alapja. Azonban Engel a fényképezőgépén nem rendelkezett keresővel és záridő illetve lencsenyílás is csak egyetlen volt a gépen. Ezért az 1888-ban készült képek egy olyan fotográfiai stílus figyelemreméltó példái, amely csak később a képes folyóiratok korában vált elismertté. Mivel nagyon kevés korai detektív fényképezőgéppel készült fénykép létezik, Engle képei egy nagyon ritka fotográfiai típus látványos példái, amelyek a letűnt múltról értékes és hiteles képet nyújtanak. A megmentett és nagyított korai fotók e ritka gyűjteménye a 19. század végi Amerika életének hiteles képét a saját korát minimum ötven évvel megelőző fotográfiai vízióval mutatják meg. 

engle002.jpgFotó: Horace M. Engle: Cím nélkül, 1888-89 © The Museum of Modern Art
engle003.jpgFotó: Horace M. Engle: Cím nélkül, 1888-89 © The Museum of Modern Art
engle003.jpgFotó: Horace M. Engle: Cím nélkül, 1888-89 © The Museum of Modern Art
engle003.jpgFotó: Horace M. Engle: Cím nélkül, 1888-89 © The Museum of Modern Art
engle003.jpgFotó: Horace M. Engle: Cím nélkül, 1888-89 © The Museum of Modern Art
engle003.jpgFotó: Horace M. Engle: Cím nélkül, 1888-89 © The Museum of Modern Art
engle003.jpgFotó: Horace M. Engle: Cím nélkül, 1896 © The Museum of Modern Art

(forrás: moma.org)

A világ legelső paparazzói is ekkoriban, egészen pontosan 1898-ban készítették ikonikus felvételüket, melyért börtönbüntetést is kaptak. A sajtófotózás mérföldkövének számító képet ITT, a leggyűlöltebb lesifotós képeit ITT, a paparazzók királyának lesifotóit pedig ITT találod.

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére