"A fotóművész számára a legnagyobb jutalom az a tudat, ha valamely személyről készített fényképe, vagyis ennek a személynek általa történt kifejezése, az illető nagy ember történelmi arcképévé válik. ” – olvashatjuk Philippe Halsman gondolatait a Fotós idézetek rovatunkban. Az exponálás pillanatában a fényképek modelljei nem sejthetik előre, hogy az őket ábrázoló kép ikonikussá válik, és ezzel évtizedekkel később is az érdeklődés középpontjában maradnak. Mai bejegyzésünkben a XX. század öt legendás sajtófotójának női szereplőiről állítottunk össze egy válogatást. 

Annak ellenére, hogy a kép megrendezett a világ talán leghíresebb szerelmesfotóját Robert Doisneau-nak köszönhetjük. Nem hivatalos statisztikák szerint az 1950 márciusában készült ikonikus fotóját, melynek címe Csók a városháza előtt több mint két és félmillió példányban adták el képeslapon. A húszéves Françoise Delbart és a 23 éves Jacques Carteaud ekkoriban mindketten feltörekvő színészek voltak. A kép női főszereplője egy interjúban azt nyilatkozta, hogy Doisneau imádnivaló volt és nagyon nyugodt. Mindhárom helyszínen körülbelül 15 lépésnyire állt tőlük, és semmi mást nem kért, csak annyit, hogy szeressék egymást. Mivel ők valóban szerelmesek voltak egymásba, így nem esett nehezükre ez a munka. Kevesebb mint egy évvel a kép elkészülte után Delbart és Carteaud szakítottak. Delbart több filmben is szerepelt, de soha nem lett belőle valódi filmsztár. Férjhez ment Alain Bornet filmeshez, gyerekük soha nem született. A képen látható párjával nem tartotta a kapcsolatot, úgy tudja visszavonulása után Dél-Franciaországban bortermelőként dolgozott és 2005-ben hunyt el. Az eredeti 18x24,6cm-es dedikált fotót Françoise Bornet 2005-ben árvereztette el, ami 242.000 dollárért került leütésre. A megrendezett fotóért kapott hatalmas összegből egy alapítványt hoztak létre, mely fiatal rendezőket támogat.

Fotó: Eric Feferberg/Getty Images: A kép női főszereplője Françoise Bornet 2012-ben az ikonikus fotó készítésének helyszínén 

1967. október 21-én Washingtonban ezrek mentek el a vietnámi háború elleni béketüntetésre. Az ekkor készült fénykép - mely a Flower Power mozgalom egyik szimbóluma lett - tette igazán ismertté Marc Riboud francia fotográfust. A fotón látható középiskolás lány - a 17 éves Jan Rose Kasmir - egy virággal a kezében áll tucatnyi felfegyverzett katonával szemben. A kép bejárta az egész világot, rengeteg magazinban jelent meg. Riboud így emlékszik vissza erre a pillanatra: „Odaállt eléjük és párbeszédet kezdeményezett, miközben megpróbált szemkontaktust teremteni velük. Az volt az érzésem, hogy a katonák jobban félnek tőle, mint ő a szuronyuktól.” Harminchat évvel később,
Jan Rose Kasmir masszázsterapeuta lett, Dániában él férjével és lányával. 40 évvel később Jan Kasmir otthonában készült ez a fotó. 

Fotó: Jan Rose Kasmir otthonában Marc Riboud fotójával, 2007. április 

Steve McCurry portréja - mely a National Geographic magazin 1985-ös júniusi számának címlapján jelent meg - szinte biztosan a legismertebb fényképek között található. Az Afgán lány című fotó modellje Sharbat Gula családja 1979-ben menekült Pakisztánba több ezer más afgán családdal együtt, amikor a szovjet csapatok megszállták Afganisztánt. McCurry 1984 decemberében fotózta le az akkor 12 éves, vakító zöld szemű lányt egy menekülttáborban, az afgán-pakisztán határon. A fotós nem tudta a lány nevét, és hiába utazott vissza többször is a területre, nem sikerült a nyomára bukkannia egészen 2002-ig. Ekkor Pesavárban a nő, férje engedélyével levette burkáját, hogy egy új portré készülhessen róla. Az afgán nőről 2016-ban is készült egy kép, mely szintén bejárta a világsajtót.

Fotó: Steve McCurry: Sharbat Gula a National Geographic magazin egy 1984-es példányával a kezében, 2002

1972-ben egy fotó járta be a világot: egy kilencéves vietnami lány volt rajta, Kim Phuc, aki fájdalomtól eltorzult arccal rohan, hogy mentse az életét. Miközben megpróbált elmenekülni egy napalmtámadás elől, amely az egész faluját elpusztította, szörnyű égési sérüléseket szenvedett. Nick a súlyosan megégett gyerekeket autójával azonnal kórházba vitte, ahol követelte, hogy az orvosok segítsenek rajtuk. Az életüket Nick mentette meg, aki Kim Phuc-kal ma is rendszeres kapcsolatot tart.
„A fénykép a 20. század egyik legemlékezetesebb fotójává vált, pedig a hitelességét Nixon elnök az újságokban látva egykor kétségbe vonta... Ez a fénykép ugyanolyan igazi, mint maga a vietnami háború. A pusztítás borzalmait örökítettem meg, amelyeket nem kellett még jobban felerősíteni. Ma is él az a rémült kislány, aki a fénykép hitelességének sokatmondó tanújává vált. ” (Nick Ut)

Fotó: Nick Ut és Kim Phuc, Los Angeles, 2013 © Ringo Chiu/Zuma Press/TNS

Az American Girl in Italy című kép akkor készült, mikor Ruth Orkin egy, a Life-nak készült izraeli tudósítása után - ahova az izraeli filharmonikusokat kísérte el - Firenzébe utazott és ott találkozott a festőművész Jinx Allennel (mai nevén Ninalee Craig). Kevesen tudják, hogy ez a fotó egy sorozat része, hiszen Orkin délelőtt 10 órától másnap délig fotózta Allent. A Howard Greenberg gyűjteményét is gyarapító legendás fotót - mely 1951. augusztus 22-én készült Olaszországban - 2013-ban a Mai Manó Házban is megtekinthetted.
A fotó 60. születésnapján, 2011-ben kérdezték meg egy interjúban Craigtől, hogy nem volt e sértő vagy zaklató a férfiak viselkedése, erre szintén határozott nemmel felelt. Elmondása szerint akkoriban, a háború után nagy volt a munkanélküliség, ezért is volt sok férfi az utcán. A hozzá legközelebb álló férfiról, sokáig úgy vélték, hogy éppen az öle felé nyúl, ezért őt ki is retusálták évekig a fotóról. Szerinte ezek az emberek boldogok voltak, és egyikük sem lépte át azt a képzeletbeli határvonalat, amitől ő rosszul érezte volna magát. Ninalee Craig jelenleg Torontóban él. 

Fotó: Jeremy Gilbert: Ninalee Craig ugyanazt a sálat viseli, mint 60 évvel korábban Orkin fotóján, 2011

(forrás: ng.com; islandpacket.com; theguardian.com; norwalkreflector.com)

Dorothea Lange 1936-ban készült Vándorló/Hajléktalan anya című világhírű képéhez, mint sok más híressé vált felvételhez mindenféle anekdoták kapcsolódnak a készülés körülményeiről vagy épp a kép utóéletéről. A cseroki indián származású Florence Thompson 1978-ban egy interjúban azt mondta, nem akarta, hogy fénykép készüljön róla. Egy 1979-ben készült családi fotón Florance Thompson a gyerekeivel látható. Ezt a képet ITT találod.