Szakmai körökben már 1946 legelején belátták, hogy a pénzügyi stabilizáció csak új pénznem bevezetésével valósítható meg. Egy ideig vita folyt az új valuta nevéről, a forint mellett felmerült például a tallér is. A legelső forintbankjegyeket igen nehéz körülmények között kellett előállítani. Az inflációs pengőbankjegyeket hatalmas mennyiségben gyártották, így a forint előállításához már nem volt elegendő papír és a piros nyomdafesték is elfogyott. Végül finn és francia importból sikerült szerezni megfelelő minőségű vízjeles bankjegypapírt. 1946-ban csak 10 és 100 forintos bankjegyeket gyártottak. A bankjegyek megtervezésére Horváth Endrét, a pénzjegynyomda grafikusát kérték fel. A bankjegyeken az élet háború utáni újraindulására utaló szimbólumok és allegorikus alakok szerepeltek (szerszámok, dolgozók), hasonlóan az első világháború után kiadott korona pénztárjegyekhez.
A gyenge nyomdatechnika (ofszetnyomtatás) miatt a bankjegyeket nem volt nehéz utánozni (a százforintosok hamisítása hamar veszélyes méreteket öltött), és a bankjegyek papírja gyorsan kopott, emiatt rövidesen új bankjegyeket kellett bevezetni. 1947-től új bankjegyek jöttek ki. Ezeket a papírpénzeket már kifinomultabb megjelenés és igényesebb nyomdatechnika jellemezte: az árnyalatos alapnyomat finom rajzolatai képezte háttérre metszetmélynyomtatással készült képnyomat került. Ezeket a pénzeket is Horváth Endre tervezte, szerepét később Nagy Zoltán, majd Vagyóczky Károly vette át. A bankjegysor kisebb változtatásokkal és bővítéssel mintegy 50 évig szolgálta a magyar készpénzforgalmat. Az időközben bekövetkezett politikai változásokat tükrözik a címerváltozatok. 1947-ben csak a 10 forintos jelent meg, majd röviddel ezután (1948-ban) a 20 és 100 forintos.
A húszforintos bankjegyet csak 1992-ben vonták vissza.
A húszforintos hátoldalán látható férfialakot az 1924. október 23-án Nyíregyházán született Hegedűs István, öttusázóról mintázták. Hegedűs az alap- és középfokú tanulmányait Nyíregyházán végezte, majd a Testnevelési Főiskolán szerzett tanári diplomát. Magyar bajnok, a válogatott keret tagja, később edző. Már fiatalon sokat sportolt: futott, úszott és lovagolt. Jó lovasként filmben is kapott dublőri szerepet. Horváth Endre őt választotta az 1948-ban kiadott húszforintoson szereplő férfiakt modelljének (az arckép stilizált). 1956. október 24-én hajnalban edzést tartani sietett a Sportuszodába, amikor megállt a Szófia utcában, ahol az emberek kommunista könyveket égettek. A könyvégetés mellett hirtelen ÁVH-s teherautó állt meg, ahonnan válogatás nélkül lőni kezdtek. Itt kapott halálos lövést. Az Élelmiszeripari Technikum megbecsült és szeretett testnevelő tanára volt.
A Fortepan gyűjteményében található és most a Fotó-dokumentumok rovatunkban is bemutatott aktfotó 1946-ban készült.
Fotó: Hegedűs István öttusázó, az 1948-ban kiadott 20 forintos férfialakjának modellje, 1946 © GALI/Fortepan
UPDATE (2018.08.06)
Nemrég egy olvasónktól kaptunk egy levelet, mely a wikipedián található írást cáfolja. Balaton József levelét - amit ezúton is köszönünk - változtatás nélkül közöljük:
"Olvasom, a húsz forintosról irt dolgozatot, amiben hatalmas tárgyi tévedés van. Idézet a dolgozatból.” A húszforintos hátoldalán látható férfialakot az 1924. október 23-án, Nyíregyházán született Hegedűs István, öttusázóról mintázták. Horváth Endre őt választotta az 1948-ban kiadott húszforintoson szereplő férfiakt modelljének.” Konkrétan tudom, hogy a férfialakot Füle Mihály grafikus művész a Pénzjegynyomda dolgozója választotta ki a Sportuszodában. Az öttusázóról a rajzot is Ö készítette. A sportoló még meg is fázott a modell állás közben. Ezek után az elkészült rajz a rézmetszet után került fel a húsz forintosra. Egyébként a művész Füle Mihály az apósom volt és innen tudom a hiteles történetet is. Üdv. Balaton József"
(forrás: wikipedia.hu; fortepan.hu; eremshop.hu; wikipedia.hu)
Ha szeretnél a poszthoz hozzászólni, azt Facebbok oldalunkon teheted meg:
Fotó-dokumentumok rovatunk korábbi képeit ITT találod.
