Egy műkedvelő zombori fényképész (Gebauer Hanga írása)

2020. május 18. Mai Manó Ház

A Néprajzi Múzeummal közös együttműködésben májusban és júniusban, itt a Mai Manó Ház Blogon jelennek meg tematikus, exkluzív válogatások (fotók, háttéranyagok) a múzeum digitalizált fotógyűjteményéből, hogy Ti is megismerjétek a Néprajzi Múzeum szépséges, értékes és érdekes tartalmait.
Nemrég egy századelős női fotós életműve került elő a Néprajzi Múzeum raktárából. A fiatal délvidéki fotográfusnő látásmódján keresztül, több mint 100 évvel később képet kaphatunk a 20. század hajnalának bácskai mindennapjairól. Személyes, egyedi hangvételű képeit a mai bejegyzésünkben találod.

1905. május 18-a fontos nap volt Zombor életében. A helyi lapok beszámolója szerint délelőtt fényes ünnepség keretében leplezték le a város vértanú szülöttének, az Aradon kivégzett Schweidel József tábornoknak szobrát.
Ez a nap azonban nem csak magyarság-, had- és várostörténeti szempontból volt jelentős, hanem a fotózás – az ekkor nagyon népszerű és fontos szerepet betöltő amatőr fotózás – történetének szempontjából is. Az emlékmű felavatása után került sor az Országos Műkedvelő Fényképészeti Kiállítás megnyitójára, ahol a századforduló Magyarországának jelentős amatőr fotósai mutatták be felvételeiket. Budapest és Nagyvárad után Zombor volt a harmadik város az országban, ahol ilyen jelentős, országos hatáskörű amatőr fényképészeti kiállítást és pályázatot hirdettek.

Két évvel később, 1907-ben egy 25 éves fiatal nő 33 fényképet ajándékozott a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának, a későbbi Néprajzi Múzeumnak. A felvételek túlnyomó többsége Zomborban készült, de néhány kép erejéig megjelenik Ada, Felső-Roglatica, Óbecse, Apatin, Pécs, és Fiume is. A fotók leltárbavétel után a fényképgyűjtemény raktárába kerültek, készítőjük hamarosan elhunyt, és több mint száz évig nem fordult feléjük különösebb figyelem.
Az ajándékozó ugyanaz az Alföldy Flóra volt, aki a zombori kiállításon egyedüli nőként harmadik helyezést ért el 24 díjazott között. A Nemesmiliticsi Alföldy család legidősebb gyermekeként, majd dr. Késmárky Béla ügyvéd feleségeként, mind a kellő tanultságot, műveltséget, érdeklődést biztosító szellemi környezet, mind a fotózás költséges felszereléséhez szükséges anyagi feltételek adottak voltak Alföldy Flóra számára, hogy rövid élete során kibontakoztathassa tehetségét fotózás terén, és egyikévé válhasson azon kevés délvidéki fotográfusnőnek, akiknek látásmódján keresztül, több mint 100 évvel később, képet kaphatunk a 20. század hajnalának bácskai mindennapjairól.

Alföldy Flóra munkásságáról és életéről kevés adat áll rendelkezésünkre. Jómódú családba született, azonban gyenge egészségi állapotú volt már kora ifjúságától fogva. 1908-ban feleségül ment a vonzó ügyvédhez, Késmárky Bélához. A családi visszaemlékezés szerint 1910 és 1912 között három gyermekük született, amelyből egy maradt életben. 1912 szilveszterén ő maga is meghalt. Temetése másnapján férje öngyilkos lett, nem bírván elviselni szeretett hitvese halálát. Köztiszteletben álló, a város közéletében aktív szerepet vállaló polgárok lévén, mindkettőjüket gyászolók százai kísérték végső nyughelyükre.
A fennmaradt fényképfelvételek és adatok tanúsága szerint a fiatalon, mindössze harminc évesen elhunyt Alföldy Flórára jelentős amatőr fotós tevékenységet folytatott a 20. század első éveiben. A Bácsország című folyóirat rendszeresen közölte felvételeit, de a helyi érdekeltségű lapokon túl országos médiumok (Budapesten kiadott Új Idők, Tolnai Világlapja) olvasói is többször találkozhattak fényképeivel. A zombori Műkedvelő Fényképezők Egyesületének tagjaként Alföldy több éven keresztül járta Bácskát, és számos település hétköznapi és ünnepi pillanatait örökítette meg. Vidéken készült felvételein, ha csak egy-egy kép erejéig is, előtűnnek Bácska föld- és vízrajzi, illetve ebből következő gazdasági jellegzetességei, mintha a fotók készítője egy-egy jellemző képpel, vagy sorozattal be akarná mutatni ennek a vidéknek legfontosabb sajátosságait.

Felvételei résztvevő jelenlétének dokumentumai. Ez a jelenlét meghatározó munkásságában, ez ad személyességet, egyediséget képeinek. A fotós maga is részese mindannak, amit fotózik, részese az általa dokumentált mikro-társadalomnak. (Gebauer Hanga)

Alföldy Flóra képeit - melyet a Néprajzi Múzeum gyűjteményében őríznek - a galériában találod. 

 

(forrás: neprajz.hu)

A Néprajzi Múzeum digitalizált fotógyűjteményéből ITT találsz egy válogatást. 

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére