Mint ahogy azt már megszokhattátok itt a Mai Manó Ház Blogon hetente egyszer, minden hétfőn szemezgetünk az elmúlt időszak fényképezéssel kapcsolatos legszínesebb hazai és nemzetközi híreiből. Hogy nektek ne kelljen ezernyi weboldalt átböngészni, mi ismét összegyűjtöttük az elmúlt napok legérdekesebb fotós híreit. Rövidhíres válogatásunkban ma is a fényképezéshez, fotótörténethez, fotóművészethez kapcsolódó érdekes témákat ajánlunk figyelmetekbe. 

Fotó: Luke O’Donovan

• Kihirdették a nemzetközi Decade of Change (A változás évtizede) fotópályázat legjobb alkotóit. – számolt be a Pixinfo.hu, ahol a legjobb képekből is megmutatnak egy válogatást. Ez a fotó az utolsó krikettjátékot mutatja, amelyet a west yorkshire-i Ferrybridge C erőműben játszottak 2019-ben, a hűtőtornyok lebontását megelőzően. Nagy-Britannia tervei között szerepel, hogy 2025-re az összes megmaradt szénerőművet leállítsák. 

• A Történeti Fénykép- és Videótár könyvtárának fotótörténeti anyagrészének – azaz az 1945 előtt készült fényképeknek – digitalizálása során került sor nemrégiben azokra a fényképalbumokra is, amelyekről a gyűjteményi bélyegző tanúsítja, hogy egykor a sokat utazó, művelt és műgyűjtő báró Révay Ferenc (1835–1914) könyvtárához tartoztak. A Révay Ferenc és az utazásairól tanúskodó fényképalbumok című sorozatában ezekről az albumokról, valamint eredeti tulajdonosukról esik majd szó a Országos Széchényi Könyvtár blogján. 

• Egy német kutatópáros szerint a világon a „legjobban instagramozható madár” az Ausztráliában és Dél-Kelet Ázsiában őshonos bagolyfecske. Dr. Katja Thömmes és Gregor Hayn-Leichsenring azt elemezve jutottak erre, hogy a felhasználók milyen reakciókat adtak néhány népszerű, madarakról posztoló Instagram-oldalon. Arra voltak kíváncsiak, mitől lesz jó egy madárfotó. Ehhez több mint 27 ezer madárfotót néztek át kilenc Instagram-profilon, és az ezekre a képekkel valamilyen módon kapcsolatba lépő 3,5 millió felhasználó reakcióit vizsgálták. – írja a 444.hu.

 Fotó: Szécsi Noémi és Turi András

• „Az általunk fellelt fotósorozatok leginkább a férfiak szemszögéből mutatják be a zsidó vallás társadalmi és vallási rendszerét, ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan fest ugyanez a történet a lányok szemszögéből. Az elmúlt fél évben egy budapesti zsidó fiatal közösséggel dolgoztunk együtt, azon belül is ezen csoport női vezetőivel, a „madrichokkal”. Sorozatunkban azt vizsgáljuk, hogy miként érzekeltethető különböző vizuális elemekkel az összetartozás és a kötődés jelensége. A képek szereplői vagy helyszínei kötődnek a téma központi fogalmához – zsidóság –, azonban mi hoztunk létre olyan szituációkat, ahol ezek a különböző elemek szimbiózisba kerülhetnek egymással” – olvashatjuk Szécsi Noémi és Turi András gondolatait a projektről, melynek képeiből az Index Nagykép rovatában találsz egy válogatást. 

• Litvániából Párizson át Chicagóig ment, hogy rájöjjön, valójában azt a világot akarja megmutatni, amelyik alig száz kilométerre van onnan, ahol született. Mindaugas Kavaliauskas az Egyesült Államokban járva kapott egy szinte véletlenül jött meghívást Kražiaiba. – írják a Telex szerkesztői, ahol a litván fotóművész, Mindaugas Kavaliauskas képeiből mutatnak meg egy válogatást. 

• Nagy nap volt 1896. május 1-je: Jókai Mór A Barangok, vagy a peoniai vojvoda című darabjának díszbemutatójával ezen a napon nyitotta meg kapuit a Vígszínház. Az azóta eltelt 125 évben a színház társulata 1443 premiert tartott, több ezer művész fordult meg a színpadokon, a nézőtereken pedig közel ötvenmillió néző. A 24.hu a színház fotóarchívumának legizgalmasabb felvételeivel ünnepli a Vígszínházat.

Fotó: Kereki Sándor: A Dr. Kovács Pál utca és a Király (Alkotmány) utca találkozásánál, Győrben, Fortepan

• Időről időre megmelengeti minden Fortepan-szerkesztő szívét, amikor valaki klaviatúrát ragad, és megírja egy-egy fortepanos fotó történetét, vagy éppen azt, hogy az egyik fényképen ráismert egy rokonára, barátjára, volt osztálytársára. Többek között ezek a felismerések, üzenetek igazolják vissza, hogy érdemes archív fotókkal foglalkozni. Az elmúlt időszak Fortepannak címzett olvasói leveleiből, Facebook-kommentjeiből választott ki tízet a Fortepan Blogja, amit a 24.hu is utánközölt. 

• Zoe Roth, akinek a fotója „Disaster girl”-ként vált mémmé, NFT-ként (nem helyettesíthető tokenként) majdnem 500 ezer dollárt érő kriptovalutáért adta el a kép eredetijét. Azonban a szerzői jogok nála maradnak, így az NFT minden további értékesítéséből 10 százalékot kap majd. Zoe Roth a pénzt diákhitel-törlesztésre és jótékonykodásra fogja használni. Az eredeti fotót, ami elterjedt az interneten, 2005-ben csinálta róla az apja, David Roth: a kislány furcsa - egyesek szerint gonosz - mosollyal fordul a kamera felé, miközben a háttérben egy égő házat oltanak a tűzoltók. – írja a 444.hu, ahol a képet is megtekintheted. 

• Bár május elsején a nemzetközi munkásmozgalmak által életre hívott ünnepnapot, a munka ünnepét üljük, a legtöbben épp a semmittevésnek és a majálisnak: sörnek, virslinek és a nyáriasra forduló időnek örülünk évtizedek óta. Bár politikai irányzatok, sőt államformák jöttek-mentek a negyvenes évek óta, az, hogy a közéleti befolyással bírók saját céljaikra akarták használni az ünnepet, szintén nem sokat változott. A május első napján a szabadba rajzó tömeg (szervezett vagy kevésbé szervezett formában) tökéletes eszköz az erődemonstrációra, a támogatók mozgósítására. A Fortepan-képgyűjtemény képeit felhasználva a Divany.hu szerkesztői azt mutatják meg, hogyan változott a május elsejei üzenet a negyvenes és kilencvenes évek között. 

Hogy minél érdekesebb híreket mutathassunk nektek, ennek a rovatnak a szerkesztésében a Ti segítségetekre is szükségünk van. Örömmel vesszük, és ezúton is köszönjük, ha a blog (kukac) maimano (pont) hu e-mail címre küldtök nekünk linkeket.

Hamarosan újra jelentkezünk, addig is nézz körül a korábbi posztjaink között! Fotóbulvár rovatunkat ITT találod.