Mint ahogy azt már megszokhattátok itt a Mai Manó Ház Blogon hetente egyszer, minden hétfőn szemezgetünk az elmúlt időszak fényképezéssel kapcsolatos legszínesebb hazai és nemzetközi híreiből. Hogy nektek ne kelljen ezernyi weboldalt átböngészni, mi ismét összegyűjtöttük az elmúlt napok legérdekesebb fotós híreit. Rövidhíres válogatásunkban ma is a fényképezéshez, fotótörténethez, fotóművészethez kapcsolódó érdekes témákat ajánlunk figyelmetekbe.

Fotó: Tormai Andor / MTI Nemzeti Fotótár:
Férfiak várakoznak a Tanács körúton álló telefonfülke előtt 1957. szeptember 25-én

• 1928. december 13-án helyezték üzembe Magyarországon az első nyilvános telefonfülkét. Ezt az IBUSZ és a Magyar Vasúti Forgalmi Rt. közös vállalata, a Magyar Telefonautomata Rt., vagyis a MaTaRt működtette szemben a Nyugati pályaudvarral a Váci út elején, a 6-os szám alatt. – olvashatjuk az Index Múlt-kép rovatában megjelent cikkben, ahol a telefonálással kapcsolatos régi képeket tekinthetsz meg. 
  
  

• Szintén régi képeket találsz a Fortepan Blog új posztjában, ahol ezúttal a szabadtéri főzés volt a téma. Hétvégi telkeken és kempingekben, vállalati üdülőkben és német turistákra szakosodott, cigányzenés csárdákban egyaránt óriási népszerűsége volt. A huszadik század második felében reneszánszát élte a szabadtéri sütés-főzés. Nem épültek úgy kertvárosi társasházak, hogy az udvarukra be ne terveztek volna egy tűzrakó helyet. A régi pásztorok és halászok fortélyai beszivárogtak a városi emberek életébe. Igaz, jócskán átalakultak, mire odaértek. 

• A Dél egyedi atmoszférájának megragadásához és a történeti hűség jegyében az 1990-es években Sally Mann egy 19. századi technikát kezdett el használni; a nedves kollódiumos eljárást. Mivel az előhívás gyorsaságot igényel, ezért Mann egy maga építette 8x10-es fényképezőgéppel, illetve egy mozgatható sötétkamrában dolgozik. A fotográfus néhány nagyításánál tea alapú fürdőt használt, másoknál kovafölddel és a harcterekről származó talajjal kezelte a felületet. A többperces expozíció és a régi objektív használata váratlan minőségekkel jár, de ez az eljárás tette lehetővé, hogy a kortárs viszonyok közt alkosson időtlen teret. A Punkt oldalán az amerikai fotográfus képeiből találsz egy válogatást.

Fotó: Mása Ivasincova: Márta, Leningrád, Szovjetunió, 1978
© Masha Ivashintsova / Masha Galleries

• „Természetesen tudtam, hogy anyám fényképez, és munkái valószínűleg valahol a dobozokban vannak. De sosem akartam igazán kinyitni őket. Megpróbáltam elajándékozni, de senki sem mutatott érdeklődést. Ezért halála után csak felhalmoztam őket, és a többi holmijával együtt mindent a ház padlására vittem. [...] Ami feltűnő volt, hogy képeit soha nem mutatta meg senkinek, még nekünk, a családjának sem. Elfényképezett filmtekercseit csak ritkán hívta elő, így soha, senki sem tudta értékelni a szenvedélyének gyümölcseit. Anya 2000-ben történt halála után ezek a filmtekercsek szentpétervári lakásunk padlásán maradtak, egészen a közelmúltig. Ekkor bukkantunk férjemmel az 1960 és 1999 között készült mintegy 30.000 fényképre és negatívra és anya naplójára. Amit láttunk, az elképesztő volt." – Mása Ivasincova elrejtett képeiből a Punkt oldalán találsz egy válogatást. 

• Spencer Elden beperelte a Nirvanát, mondván, mivel nem volt elég idős ahhoz, hogy beleegyezzen az 1991-es ikonikus album, a Nevermind borítóján való szereplésbe, így a banda „gyermekként szexuálisan kizsákmányolta őt”. – írta a Telex.hu. Elden azzal érvel, hogy a zenekar megsértette az állami gyermekpornográfiai törvényeket, illetve kizsákmányolta őt. A férfi szerint „élethosszig tartó károkat” szenvedett, illetve azt állítja: szülei sosem írtak alá nyilatkozatot arról, hogy a róla készült képeket használhatják. Elden az együttes még élő tagjait, Kurt Cobain örököseit, illetve a fotóst és a lemez kiadóját perli hanyagság és kereskedelmi célú gyermekpornográfia miatt. 

• Lee Dae Sung dokumentarista fotográfus az éghajlatváltozás, ezen belül is az elsivatagosodás veszélyeire hívja fel a figyelmet a Budapest Fotófesztivál keretében online látható kiállításán. A történelem során a nomád életmód központi szerepet töltött be a hagyományos mongol kultúrában. Még az elmúlt évek urbanizációja által okozott változások ellenére is a mongolok mintegy 35 százaléka nomád életet él, így túlélésük továbbra is a hatalmas, végtelen földterületektől függ. – olvashatjuk az Index Nagykép rovatában megjelent írásban, ahol a virtuális kiállítás képeiből találsz egy válogatást.

Hogy minél érdekesebb híreket mutathassunk nektek, ennek a rovatnak a szerkesztésében a Ti segítségetekre is szükségünk van. Örömmel vesszük, és ezúton is köszönjük, ha a blog (kukac) maimano (pont) hu e-mail címre küldtök nekünk linkeket.

Hamarosan újra jelentkezünk, addig is nézz körül a korábbi posztjaink között! Fotóbulvár rovatunkat ITT találod.