Gönci 1907-ben született, autodidakta módon sajátította el a fotográfia mesterségét és a két világháború közötti időszakban kezdett el a fényképezéssel foglalkozni. Abban a korszakban, amikor a (vizuális) művészeteket is áthatotta a jobboldali politikai ideológia. A könyv első harmadában bevezető írásokat olvashatunk, amelyekben a szerzők kontextualizálják Gönci munkásságát. Így Baki Péter Szociofotó a két világháború közti Magyarországon című írásából kiderül, hogy a korszakban a szociofotó másodlagos volt, a magyaros stílus – Balogh Rudolf, Vydarény Iván, Vadas Ernő – határozta meg a magyar fotográfiai közélet látásmódját. Ugyanakkor a korszakban Magyarországon is, bár az uralkodó jobboldali politika igyekezett kevés teret engedni számukra, a baloldali művészeti mozgalmak is fontos szerepet játszottak a művészeti-politikai közéletben.

Gönci (Frühof) Sándor fiatal felnőtt korában következett be a nagy gazdasági válság, aminek a szegényebb társadalmi rétegekre gyakorolt hatása elemi tapasztalat volt számára. Így Gönci bekapcsolódott a külföldről hazatérő Kassák Lajoshoz és köréhez kötődő avantgárd, baloldali, szociálisan érzékeny művészeti-politikai Munka-kör nevű csoportosuláshoz – olvasható Gönci András Gönci és a Munka-kör című írásában. A Munka-kör kitűzött célja volt, hogy be- és felmutassa a munkásosztály mindennapi életének pillanatait, nehézségeit és gondjait, de mindezt ne csupán a nyomort esztétizálva, hanem önálló és új képi-esztétikai minőséget hozzanak létre.

Ennek a betetőzése volt az 1932-ben Pozsonyban bemutatásra került A mi életünkből című csoportos fotókiállítás, melyen láthatóak voltak Gönci (Frühof) Sándor képei is. A vándorkiállítás viszont már túlment azon a határon, melyet a kor művészeti-politikai hatalma Magyarországon megtűrt volna, ezért az itthoni bemutatására egészen 1966-ig kellett várni.

2023 decemberében jelent meg a huszadik századi magyar szociofotó egyik kiemelkedő alakja, Gönci (Frühof) Sándor életművét bemutató hiánypótló fotóalbum. Az olvasó a kétnyelvű (magyar-angol) 148 számozott oldalas könyvben több mint 100 fényképén keresztül ismerheti meg Gönci munkásságát, aki egyedi látásmódjával és sokszor bravúros formai megoldásaival kendőzetlenül tárta fel az alsóbb társadalmi osztályok életét. 

Fotó: Gönci (Frühof) Sándor: Téglagyár, Óbuda, Budapest, 1931

Fotó: Gönci (Frühof) Sándor: Lakásépítő (Tapasztás), Hangyatelep, Budapest, 1931–33

Fotó: Gönci (Frühof) Sándor: Lakásbelső, Hangyatelep, Budapest, 1931

Fotó: Gönci (Frühof) Sándor: Kenyér, h.n., é.n.

Fotó: Gönci (Frühof) Sándor: Ebédelők, Hangyatelep, Budapest, 1931

A Gönci (Frühof) Sándor szociofotóit bemutató album további képeiből ezen a linken található egy válogatás.