Bár a képzőművészetben a XX. század elejére gyökeres változást hozó izmusok szinte mindegyike nyomot hagyott a fotóművészetben, az avantgárd irányzatok közül a konstruktivizmus mellett az expresszionizmus és az új tárgyiasság járult hozzá a legerőteljesebben a fényképi kifejezésmód uralomra jutásához. A konstruktivizmus szerint a tömegek és formák esztétikai viszonyát nem a valóság naturalisztikus tükrözése, a látványnak a perspektíva szabályai szerinti ábrázolása határozza meg. A formák geometrikus megszerkesztését helyezi előtérbe, az újfajta konstrukciós lehetőségeket, a terek és síkok logikai rendjét, a szerkezeti összetevőket hangsúlyozza.
Az új kifejezésmódot gátló terhes konvenciók alól az expresszionizmus szabadította meg a fotográfia látásmódját. Képviselői - elsősorban Németországban működő avantgárd festők - azt hirdették, hogy mindent és minden módon szabad fényképezni, ami fényképi eszközökkel megvalósítható, ami a fototechnika kémiai és optikai lehetőségeiből adódik. Tagadták azokat a festészetből átvett kompozíciós szabályokat is, melyeket a festészetutánzók kényszerítettek a fényképezésre, és amik a festészetben sem tekinthetők normának.
Képeik témaválasztásával és formálásával egyaránt elsősorban meghökkenteni akartak: szokatlan tárgyakkal, meglepő felvételi iránnyal, nézőponttal, a perspektivikus torzulások fokozásával, a motívumok merész elvágásával, dekomponálással, szokatlan tónusábrázolással és világítási hatásokkal, újszerű labortechnikai eljárásokkal, s főként a kifejezés sűrítésével, fokozásával. Ez az irány az erőteljes absztrahálás, egyfajta stilizálás, olykor a nonfiguratív ábrázolás felé haladt, egyre inkább elszakadt a természettől és a valóságtól, magától a tárgyi ábrázolástól is. A szokatlan nézőponttal, képkivágással, világítással vagy a tónusskála redukálásával szinte felismerhetetlenné tették az ábrázolt tárgyat. Olykor a kamerát kiiktatva a fényérzékeny papírra vetített fény útjába különböző tárgyakat helyezve fotógrammokban valósították meg a tárgy nélküli ábrázolást.
Forrás: Tőry Klára: A fényképezés nagy alkotói. Átdolgozott változat, Budapest, 2004.
