William Nicholson Jennings (1860–1946) philadelphiai fotográfust tartják az első embernek, akinek 1882-ben sikerült villámot fényképeznie. Ez így ebben a formában nem igaz, mert már 35 évvel korábban is készült egy dagerrotípia, ami villámcsíkot ábrázol. A dagerrorípiát Thomas Easterly 1847. június 18-án este 9 órakor készítette, de az eredeti lemez sajnos elveszett, ma már csak egy 1870-ben készült fotó van róla, melyet ITT tudtok megnézni. Easterlyvel szemben, aki még véletlenül rögzített villámot, Jennings már 1881-ben is próbálkozott a villám megörökítésével, de sajnos az akkori felszerelése még nem tette lehetővé, hogy a rövid expozíciós idő ellenére is látható képet kapjon. A villámfotózás ötletét tulajdonképpen az adta, hogy Jennings kíváncsi volt arra, hogy a képzőművészek valósan ábrázolják-e szinte mindig ugyanolyannak a villámok cikkcakkos alakját. Ezt már az első villámfotóval, 1882. szeptember 2-án sikerült megcáfolnia. 

Fotó: William N. Jennings: A legelső villámfotó, 1882. szeptember 2.

Jennings a második sikeres villámfotóját három évvel később, 1885 augusztusában készítette el, mely a Scientific American című tudományos szaklapban is megjelent még ugyanabban az évben. Ezeket a fotókat - melyeket legtöbbször Philadelphiában a 11. utca környékén, otthonától nem messze készített - később újabbak követték, melyeket a villámok alakjai alapján nevezett el. Fényképészeti tevékenységét a tudományos élet is figyelemmel kísérte, hiszen rengeteg hasznos információt rögzített a fotók készítésekor. Jennings a mesterséges villám (vaku) és a színes fényképezés területén is sokat kísérletezett, elősegítve ezek fejlődését. Munkásságát számos kitüntetéssel jutalmazták, fotóit a George Eastman House őrzi. 

Fotó: William N. Jennings: A második villámfotó, 1885, augusztus

Fotó: William N. Jennings: Villámfotó, c. 1890

Fotó: William N. Jennings: Villám a felhők mögött, (c 1890)

(forrás: anthonylukesphotography.com, thefranklininstitute.com; whyy.org)

Korábbi hasonló témájú bejegyzéseinkben olvashattatok a legelső, villanófényben készült éjszakai természetfotóról (1906) és a magnéziumpor berobbantásával megvilágított legelső víz alatti színes fotóról (1926) is.

Az ELSŐK sorozatunk további részeit ITT találjátok.