A száz esztendővel ezelőtt meghalt Klösz György a XIX. század végének egyik jelentős városfényképészeként, meglehetősen sok képben örökítette meg a magyar fővárost is. A Budapesti Történeti Múzeum Fényképgyűjteményének 1500 képéből választotta ki 1999-ben Lugosi Lugo László azt a hatvanat, melyeknél megkeresve az eredeti felvételi pontokat, rekonstruálva azt a látószöget, gyújtótávolságot, amivel neves elődje dolgozott, elkészítette a száz évvel későbbi városképeket, melyek közül 21 képpárt mutatunk be most a Mai Manó Házban, válogatva a korábban Budapesten, Párizsban és Bécsben látható anyagból. A kiállítás meghosszabbítva augusztus 19-ig látogatható. (Kincses Károly, a kiállítás kurátora)
KLÖSZ GYÖRGY (Johann Justus Georg Klöss) (Darmstadt/Németország 1844. november 15- Budapest, 1913. július 4.) fényképész, fotósokszorosító, nyomdaalapító. A Budapest anno könyv révén az egyik legismertebb hazai fényképész. Eredeti foglalkozása gyógyszerész volt, de Bécsben megtanult fényképezni, iparigazolványt szerzett, majd Budapesten nyitott műtermet, fotósokszorosító üzemet, majd nyomdát. Csaknem négy évtizeden keresztül fényképezte Budapestet, a magyarországi kastélyokat, a műtermeibe betérő személyeket, az itt zajló eseményeket.
LUGOSI LUGO LÁSZLÓ (Budapest,1953. március 30- ) fényképész, szakíró, diplomás angoltanár. Az ELTE Bölcsészettudományi karán tanult angol és magyar irodalmat, filmesztétikát, filmtörténetet. Fényképezni magától tanult, a várost látni pedig nagy elődöktől. Klösz Györgytől egészen biztosan. Több mint 10 évet foglalkozott a XIX. század meghatározó fényképészével, adatokat és képeket gyűjtött, képpárokban reprodukálta városképeit, melyeket egy monográfiában és a Budapest 1900-2000 könyvben tett nyilvánossá.
Fotó: Klösz György: Szent István Bazilika, 1900.k.
Fotó: Lugosi Lugo László: Szent István Bazilika, 1996.
Fotó: Klösz György: A pesti Duna-part a Fővámházzal, 1894
Fotó: Lugosi Lugo László: A pesti Duna-part a Szabadsághíddal, 1996
Felismered fotókon a régi budapesti helyszíneket? Próbáld ki magad helyismereti játékunkban ITT és ITT!
