A Kúria jogegységi határozata által megerősített korábbi bírói gyakorlatnak mondott ellen az Alkotmánybíróság a 2014 szeptemberi döntésében, amely kimondta, hogy a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélúan történik. A Capa Központban 2015. január 12-én megrendezett kerekasztal-beszélgetésen az Index rendvédelmi szakszervezetek egy 2011-es tüntetéséről készült tudósítása miatt indult per eredményeként született határozat alapján járták körül a résztvevők, hogy milyen kérdéseket vet fel a rendőrök arcának publikálása.
Fotó: Béli Balázs: Részlet az Úton Európába című sorozatból, mellyel idén a fotográfus elnyerte a 33. Sajtófotó Pályázat Nagydíját.
Mai bejegyzésünkben az eseményről készített videófelvételt láthatjátok.
A beszélgetés résztvevői az alábbi személyek voltak: dr. Bodolai László, az Index jogtanácsosa, dr. Kiss Márta, a Budapest Környéki Törvényszék Polgári kollégiumvezetője, dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, dr. Székely László, az alapvető jogok biztosa, 2010–2013 között az új polgári törvénykönyv előkészítését koordináló miniszteri biztos, Virágvölgyi István, a Capa Központ szakmai igazgatója. A beszélgetés moderátora Sáling Gergő újságíró volt.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőr nem közszereplő, csupán közfeladatot ellátó szerv feladatkörében eljáró személy, aki korántsem önkéntesen, saját belátása szerint cselekszik, amikor hivatását gyakorolja. Hozzátette: az Ab döntése nem oldott meg minden problémát, a média továbbra is érezhetően fél, inkább kitakarja a közterületen intézkedő rendőröket a fotókon. Péterfalvi Attila szerint ezeket a kérdéseket törvényben kellene szabályozni.
Székely László, az alapvető jogok biztosa - aki korábban az új polgári törvénykönyv előkészítését koordináló miniszteri biztos volt - azt emelte ki: a kódex megalkotásakor arra törekedtek, hogy az egyes eseteket rugalmasan megítélő kreatív bírói gyakorlat kialakulásának nyissanak utat. Az olyan problémákat pedig, mint például a közterületen intézkedő rendőr fotózhatóságának kérdése, ha szükséges, akkor ne a Ptk.-ban szabályozzák, hanem az egyes területeket rendező ágazati törvényekben - tette hozzá.
Bodolai László, az Index jogtanácsosa a beszélgetésen azt emelte ki, hogy a helyzet az Ab döntése nyomán a sajtó munkatársai szempontjából javult, de még nem tekinthető rendezettnek. Hozzátette, hogy bár a polgári bíróságok rendre elmarasztalták a szerkesztőségeket a közterületen - például futballmérkőzésen - intézkedő rendőröket is ábrázoló fotók közlése miatt, a megállapított kártérítések összegét nem túl magasan szabták meg. Ennek ellenére egyes ügyvédi irodák valóságos iparágat építettek erre a pertípusra, mert számítani lehetett arra, hogy a bírói gyakorlat rutinszerűen megállapítja a jogsértést, ami sok nehézséget okozott a szerkesztőségeknek.
Kiss Márta, a Budapest Környéki Törvényszék polgári kollégiumának vezetője azt hangsúlyozta: a bíró kiindulási alapja, hogy minden olyan esetben, amikor valakinek a képmásáról felvétel készül engedélye, illetve törvényi felhatalmazás nélkül, akkor egy ember személyiségi jogai sérülhetnek. A bírónak ilyenkor azt kell vizsgálnia, hogy van-e az ügyben ezzel szemben más olyan alapvető jog - például a sajtószabadság, a véleményszabadság joga vagy akár a gyülekezéshez fűződő jog - amely az adott esetben a személyiségi joggal konkurálhat. A bírósági vezető szerint is maradtak még nyitott kérdések az Ab döntése után. Arra a felvetésre, hogy Európa legtöbb országában nem takarják ki az intézkedő rendőrök képmását, Kiss Márta leszögezte: a magyar bírósági gyakorlat megfelel az európai standardoknak. Arra a kérdésre pedig, miként járjanak el a fotósok hasonló helyzetekben, a bírósági vezető így felelt: ez civil kurázsi kérdése, illetve, hogy mit bírnak a szerkesztőségek. Hozzátette: bizonyos esetekben a bírói gyakorlatot is ki lehet billenteni a régi kerékvágásból, de ehhez szükség van arra, hogy legyen, aki vállalja a pereskedést.
Virágvölgyi István, a Capa központ szakmai igazgatója a beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogi megközelítésen túl más szempontok is fontosak lehetnek. Így például, hogy a sajtófotók a nemzeti emlékezet alkotórészei, ellehetetlenülésük a történelem dokumentumait is elszegényítik.
Ezzel összefüggésben Péterfalvi Attila megjegyezte, hogy nem csupán a történeti-dokumentációs szempont, de a művészi célzat, szándék is megfontolandó lehet. Mire a közönségből egy sajtófotós elmondta: rendőrt ábrázoló díjnyertes fotográfiája miatt félmilliós kártérítési pert helyeztek kilátásba ellene.
(forrás: capacenter.hu; hirado.hu)
