Harminc évvel ezelőtt halt meg az egyetemes és a magyar fotográfia egyik legfontosabb alkotója, André Kertész. Halála előtt gondoskodott arról, hogy az a magyarországi település, mely egyedül fontosnak érezte kimutatni az idős ember felé a ragaszkodását, méltó viszonzásban részesüljön. 120 eredeti fotóját küldte el 1984-ben, s úgy rendelkezett, hogy halála esetén személyes tárgyaiból, bútoraiból is jusson a Szigetbecsére, az átépített parasztházban létrehozott André Kertész Emlékmúzeumba. Miután a múzeum állandó kiállításában az eredeti képek fakszimile másolatai vannak közszemlére téve - nagyon helyesen -, és csak a tárgyak, bútorok nézhetők eredeti formájukban, ezért az André Kertész és Szigetbecse kiállítást érintetlenül hagyva rendezzük meg, ahol kiállítjuk a megmaradt 119 Kertész fotót, továbbá az általunk összegyűjtött filmeket, interjúkat, dokumentumokat, könyveket, aprónyomtatványokat, ….tehát mindent, ami segít a Kertész neve által fémjelzett kulturális palettára feltenni Szigetbecsét is. A Mai Manó Házban megrendezett tárlat egyik különlegessége, hogy a személyes emlékeket is tartalmazó képaláírásoknak köszönhetően a látogatók úgy érezhetik, mintha maga André Kertész vezetné őket az eredeti nagyítások között. (A bejegyzésben látható fotóknál csak a hivatalos képadatokat közöljük.)

254x202 mm zselatinos ezüst © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse
„Ezt Szigetbecsén csináltam, gyermekkori emlékem. Jártam ide disznót őrizni, parasztgyerekekkel. Nekem ez játék volt… Visszalátogattam ide később, amikor elkezdtem fotografálni 1914-ben.”

204x253 mm zselatinos ezüst © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse

203x252 mm zselatinos ezüst © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse

204x253 mm zselatinos ezüst © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse

203x252 mm zselatinos ezüst © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse

204x253 mm zselatinos ezüst © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse

204x253 zselatinos ezüst © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse
André Kertész utoljára 1984-ben járt Magyarországon, és az itt töltött 12 nap alatt a fotós szakma színe-javával találkozott, akik a Mai Manó Ház Napfényműtermében készült, a kiállításon bemutatott portréfilmben, 30 év távlatából emlékeznek az egyetemes fotótörténet ikonikus alakjára. A témához kapcsolódó második kisfilmünkből Benkő Imre gondolatait ismerhetitek meg, a teljes riportfilmet a kiállítás ideje alatt a Mai Manó Házban lehet megtekinteni.