Lőrinczy György (1935-1981) a magyar avantgárd fotográfia egyik legjelentősebb alakja. Lencsecsiszolóként kezdte, majd a fényképezés szinte minden ágában kipróbálta magát (nyomdai fényképész, portréfelvételező, reklámfotós, riporter). 1968-ban elutazott New Yorkba, az itt készített fotóiból összeállította a legendás New York, New York című albumát, mely Magyarországon az első öntörvényű, nem illusztráló, hanem könyvalkotásként is megálló fotóalbum lett, melyre sokan még ma is úgy emlékeznek vissza, mint az időszak egyetlen hazai fotókönyvére, amelyet kézbe is lehetett venni.
Azt hihetnénk, hogy lehetetlen New Yorkról fényképezőgéppel valami újat mondani, de Lőrinczynek ez is sikerült. 1968-ban járt a metropoliszban, amikor kulminált a pop-art, a hippizmus és a diákmozgalom; és a kor különleges atmoszférája iránt a magyar fényképész nem maradt érzéketlen. Témái közt szerepel Andy Warhol, Tom Wesselman, a Chrysler Building, Allen Ginsberg, a Living Theatre, egy korabeli kompjúter és a new yorki csótány, a cockroach. A fotók egy része szolarizálva került be a könyvbe, sőt két kép zsírpapírra nyomva szerepelt – olyan vívmányok ezek, melyek merészségét ma már nehéz értékelni, de akkoriban óriási meglepetést keltettek. (Beke László)
Fotó: Részlet Lőrinczy György: New York, New York című 1972-ben megjelent fotóalbumából
Valamikor még 1966-ban, a szentendrei kólón megismerkedtünk a későbbi Edit de Akkal és Peter Grass-szal. Sokkal fiatalabbak voltak nálunk, de különleges, mai napig tartó barátságba keveredtünk. Hamarosan disszidáltak és New Yorkban kötöttek ki. Enyhén szólva nehéz anyagi körülményeik ellenére 1968-ban meghívtak minket, küldték a repülőjegyet is.
Hogy kapjunk útlevelet és valami valutát is, Gyurinak az az ötlete támadt, hogy csinálna a Corvinának egy fotóalbumot New Yorkról. A Corvina hozzájárult, én legalábbis így emlékszem, bár végül a Magyar Helikon adta ki a könyvet.
Szóval 1968-ban, késő ősszel leszálltunk New Yorkban. Péternél és Editnél laktunk az East Village-ben, a St. Mark’s Place-en, a hippivilág abszolút központjában. Mi nem sokat tudunk a hippiség előzményeiről, Vietnámról, a feketék polgárjogi küzdelmeiről, kábítószerekről, diákmozgalmakról – de ez határozta meg a légkört, ami teljesen elkábított minket. Éjjel-nappal jártuk a várost, partikra, rock-koncertekre mentünk, Edit és Péter jóvoltából művészekkel ismerkedtünk meg.
A végén mégiscsak haza kellett jönni, bár Pétert azt akarta, hogy maradjunk kint. De Gyurinak fenntartásai voltak, nem voltunk felkészülve.
Gyuri elég nagy anyaggal jött vissza és kezdte lenagyítani a képeket. Érezte, hogy a fotók egy az egyben nem adják vissza New Yorkot. Végül eljutott a szolarizációhoz, amit akkoriban nem sokan csináltak. Hallgattuk a magunkkal hozott magnószalagokat és ő dolgozott. [...] A Magyar Helikonos Szántó Tiborról az a hír járta, hogy nemcsak nagyszerű szakember, hanem biztosítani tudja a legjobb minőségű nyomdai munkákat is.
Gyuri és Szántó elkezdték a New York-könyvre vonatkozó tárgyalásokat. Mindjárt érződött, hogy harcos, de jó partnerek lesznek. Gyuri a legtöbb dologban elérte, amit akart (ez Szántó érdemeit is mutatja) például a kifutó képoldalakat, az oldalpárokat, vagy a színes áttetsző nyomatokat. Abban kellett engednie, hogy – mivel a könyv városalbumként futott – az anyagot fel kellett hígítania néhány konvencionális „informatív” képpel.
Mire Gyuri észbe kapott, három napon belül le kellett adnia az anyagot, és még nem volt készen a nagyításokkal. Megkérte Sáros Lacit, hogy segítsen. Gyuri két éjjelen át laborált, Laci kettesével mosta és szárította a képeket, szólt a zene, mi Kistikával a sarki borozóból hordtuk az erősítőt és hajnalban egy pár órát aludtunk a padlón. A végén, hogy a szárítás felgyorsuljon, az anyámtól kölcsönkért lepedőket leterítettük a fűre és a képek a napon száradtak.
Az anyag határidőre készen lett és a New York – New York című könyv 1972-ben megjelent 5200 példányban, ebből 1200 számozottan. Két hét alatt elfogyott. - olvashatjuk a Magyar Fotográfiai Múzeum kiadványában Lőrinczy Kati írását.(Lőrinczy György (1935-1981) "Szaros seggel angyallá válni". Szöveg Lőrinczy Kati és Szegő György. Budapest, 1995. Magyar Fotográfiai Múzeum - Glória Kiadó. 142 p. Ff és színes fotókkal. (A magyar fotográfia történetéből 7.) )
Fotó: Részlet Lőrinczy György: New York, New York című 1972-ben megjelent fotóalbumából
"Ez a könyv nem New Yorkról, a városról vagy New York államról szól. Azokat az embereket fényképeztem, akik között éltem 1968-ban, azokat a helyeket, amelyek valamiért érdekesek voltak az én számomra. A könyvben nincsenek képek nevezetes épületekről, gépiesített amerikai háztartásokról, bankhivatalnokokról, milliomosokról, elárusítólányokról, fényről, árnyékról és egy sereg más dologról. Sajnálom viszont, hogy nincs kép a néger rendőrről, aki őrségben állva egyszer csak felugrott a levegőbe, táncolt egy kicsit magának, aztán állt tovább vigyázzban; a pénzkereskedésről, ahol például két dollárért egy vadonatúj egydolláros kapható, vagy a Fillmore East megalakulásáról: néhány száz hippi végül is meggyőzte a mozitulajdonost, hogy erkölcsi kötelessége minden kedden ingyen átengedni a mozit egy kis muzsikálásra. A második világháború utáni években sokan kezdtek mérsékeltebb tisztelettel tekinteni olyan szent eszmékre, mint Amerika Hivatása, a Campbell Tomato Soup vagy a Technika Legújabb Vívmánya: örökös nyugtalanságukkal kifelé izegtek-mozogtak az elfogadott életformából – Kerouac rohanva, Ginsberg üvöltve, néhányan regényekkel, versekkel, sokan egyszerűen csak hosszú hajjal, más ruhában. Később hasonló indítékok a popfestészet, az underground film, a hippimozgalom születéséhez vezettek. Közöttük: hippik, művészek, egyetemisták között laktam az East Village-ben. A szomszéd utcában volt Tom Wesselman műterme, néhány sarokkal odébb Andy Warhol Factoryja, a zöldséges éjszaka is nyitva tartott, és az utcákon tömjénszag volt. Jól éreztem magam közöttük. Tulajdonképpen kérdeztem, a rendhagyó válaszokat pedig örömmel fogadtam, mert az önismeret keserűségével adták." (Lőrinczy György: New York, New York című albumának előszava)
Fotó: Részlet Lőrinczy György: New York, New York című 1972-ben megjelent fotóalbumából
Fotó: Részlet Lőrinczy György: New York, New York című 1972-ben megjelent fotóalbumából
Fotó: Részlet Lőrinczy György: New York, New York című 1972-ben megjelent fotóalbumából
Fotó: Részlet Lőrinczy György: New York, New York című 1972-ben megjelent fotóalbumából
Fotó: Részlet Lőrinczy György: New York, New York című 1972-ben megjelent fotóalbumából
Fotó: Részlet Lőrinczy György: New York, New York című 1972-ben megjelent fotóalbumából
Fotó: Részlet Lőrinczy György: New York, New York című 1972-ben megjelent fotóalbumából
Fotó: Részlet Lőrinczy György: New York, New York című 1972-ben megjelent fotóalbumából
Fotó: Részlet Lőrinczy György: New York, New York című 1972-ben megjelent fotóalbumából
Fotó: Részlet Lőrinczy György: New York, New York című 1972-ben megjelent fotóalbumából
A fotótörténet 100 legfontosabb képeskönyve közé választott fotóalbum még ma is keresett példány a gyűjtők körében, akik akár ezer dollárt is kiadnak egy-egy számozott példányért. A videóban látható könyv a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtár állományában is megtalálható.
(forrás: fotomuveszet.net; oszk.hu; wikipedia.hu; achtung-photography.com)
A világ legelső fotóalbumának képeit ITT találod.
