Dan Weiner képe egy csókolózó párt mutat a New York-i utcán, akik telesen belefeledkeznek egymásba, és hiába az alaktalan forgatag körülöttük, nem vesznek tudomást róla. Grossman Coney Islanden fényképezte le a kamera előtt pózoló, vidám társaságot, amely tajgainak csak az arca látszik a felvételen, mindenféle utalás nélkül a külvilágra. Egymástól függetlenül, mindketten a mindennapi élet egy-egy hétköznapinak és a kívülálló számára jelentéktelennek tűnő pillanatát rögzítették egy olyan korszakban, amelyben még tartott a háborút követő eufória. A győzelem az egyszerű átlagember győzelme is volt, gondolhatták sokan, megnyitva a lehetőségek egész sorát mindenki előtt a személyes érvényesülés felé. A háborút követő években újra hinni akartak az emberben. Hinni akartak abban, hogy az egyes ember nem alapvetően rossz, gonosz, hanem kreatív, gondolkodó és cselekvő, aki másokkal összefogva képes nagy dolgokat véghez vinni, még akkor is, ha az egyén szintjén ezek néha a legjelentéktelenebbnek tűnő tevékenységek, egyszerű tettek is. Felértékelődtek ismét az aprónak ható, de mégis nagy jelentőségű gesztusok, egy csók, egy ölelés, egy mosoly, amelyet ki akartak terjeszteni az egész emberiségre. Azt szerették volna megmutatni, hogy vállalhatjuk érzéseinket és azt, amik és akik vagyunk, szégyenkezés nélkül. 

Fotó: Dan Weiner: Couple Kissing, New Year's Eve, Times Square, NYC, 1951

Nem tartott sokáig az a korszak az USA-ban sem, amelyben valaki úgy vélte, maga irányítja a sorsát, maga hoz döntéseket az életében fontos dolgokról annak tudatában, hogy milyen lehetőségek tárulnak fel előtte. Csak néhány év telt el Grossman és Weiner képének készítési időpontja óta, amikor más, náluk nem sokkal fiatalabb fotográfusok egy egészen másfajta társadalmat láttak maguk körül, amit egészen más, komor hangulatú képekben közvetítettek. A munkájukra érkezett elutasító reakciók és tiltakozások jól mutatták, hogy az ő víziójuk mennyire nem kerülhetett még összhangba az átlagember önképével, aki talán érezte a változást, csak nem akart tudomást venni annak az életére és személyiségére gyakorolt hatásáról. Weinerék felvételei talán még koherensek voltak a saját tapasztalattal, Robert Frank vagy William Klein esetében erről már nem lehetett szó. (Pfisztner Gábor) 

Fotó: Sid Grossman: Cones Island, 1947

(forrás: fansinaflashbulb.wordpress.com; liberatiglens.com)

Ezeket a képeket most a Fotográfia felsőfokon című kiállításunkon is megtekintheted.