Az 1930-ban született Alfred Wertheimer hatévesen került Brooklynba, ahol a középiskola után fotográfiai tanulmányait is végezte. Eleinte divatfotósként dolgozott, de egy közeli barátja javaslatára a képeit megmutatta az RCA Victor zenei kiadó marketingesének, Anne Fulchinónak, aki 1956 elején munkát ajánlott neki. Wertheimer erre egy 2013-as interjújában így emlékezett vissza: „1956. március 10-én épp a sötétkamrában dolgoztam, mikor csengett a telefon. Fulchino volt az, aki azután érdeklődött, hogy ráérek-e a következő héten. Mivel igennel feleltem, folytatta: ’Szeretném, ha készítenél néhány képet Elvis Presleyről. Még tavaly novemberben írtuk alá a szerződését, és nem találok róla egyetlenegy képet sem.’ Mivel nem értettem pontosan, hogy milyen Elvisről beszél, ezért visszakérdeztem.”
Az első találkozóra egy héttel később került sor a CBS stúdiójában, New Yorkban, ahol Elvis a Dorsey Brothers’ Stage Showban lépett fel. Miután Fulchino bemutatta egymásnak őket, közölte Elvisszel, hogy Wertheimer fogja a következő hetekben fotózni, aminek az énekes nem nagyon örült. Rám sem szegezte a tekintetét, sőt még morgott is valamit – emlékezett vissza Alfred Wertheimer, aki 10 nap alatt, több mint kétezer képet készített a karrierje kezdetén álló Elvisről. A sikeres márciusi együttműködés után, később egy nyári fotózásra is sor került, ekkor készült Wertheimer világhírű fotója, melyen a 21 éves Elvis és egy fiatal rajongó romantikus pillanatait láthatjuk.
Fotó: Alfred Wertheimer: Elvis Presley, "The Kiss" 1956. június 30. © Alfred Wertheimer
1956. június 30-án Elvis egy testőre érkezett meg a richmondi Mosque Theater elé Memphisből. Az autó utasa egy titokzatos nő volt, aki csak 2011-ben fedte fel személyét. A hölgy egyébként Barbara Gray (avagy Bobbi Owens, ahogyan akkoriban ismerték), aki Elvisszel tölthetett egy napot, Alfred Wertheimer pedig az egészet végigfotózta. Miután az előadás előtt mindenki Elvist kereste, Wertheimer két elmosódott alakot látott a színfalak mögött. Sejtette, hogy Elvist látja, de nem volt benne biztos. Visszaemlékezéseiben Capára hivatkozik, aki szerint ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel, így közelebb osont és hallotta, amint Barbara incselkedik az énekessel: ’Elvis, fogadjunk, hogy nem tudsz megcsókolni!’ ’Dehogynem’ - mondta Elvis, majd Wertheimer kattintott.
Bár a képeket már két héttel az exponálás után előhívták, azok mégiscsak Elvis halála után, 1977-ben lettek ismertek, mikor a Time magazintól felhívták és bekérték az összes fotót Wertheimertől.
Barbara Gray a Vanity Fairnek adott interjújában 75 évesen úgy emlékezett vissza, mintha Presley sokkal jobban oda lett volna érte, mint fordítva, de azt is bevallotta, hogy a találkozó után csak egyszer lépett vele kapcsolatba Presley: egy karácsonyi lapot kapott tőle.
Fotó: Alfred Wertheimer: Elvis Presley, "The Kiss" 1956. június 30. © Alfred Wertheimer
Fotó: Alfred Wertheimer: Elvis Presley, "The Kiss" 1956. június 30. © Alfred Wertheimer
Fotó: Alfred Wertheimer: Elvis Presley, "The Kiss" 1956. június 30. © Alfred Wertheimer
Fotó: Alfred Wertheimer: Elvis Presley, "The Kiss" 1956. június 30. © Alfred Wertheimer
Fotó: Alfred Wertheimer: Elvis Presley, "The Kiss" 1956. június 30. © Alfred Wertheimer
Fotó: Alfred Wertheimer: Elvis Presley, "The Kiss" 1956. június 30. © Alfred Wertheimer
(forrás: vanityfair.com, smithsonianmag.com)
Wertheimert a világhírű csókolózós portréjával ITT, a katona Elvis Presleyt pedig ITT találod.
