Ez a fotó mindent megváltoztatott.
Akkor már egy ideje a Kongóban dúló erőszakról tudósítottam és néhány elég borzasztó képet is készítettem. Azonban ez a fotó sokkal nagyobb reakciót váltott ki, mint korábban az embereket ábrázoló felvételeim. A közvélemény a gorillákat igazi ártatlanoknak tekintette.- írta sokszorosan díjnyertes fotójáról az 1969-ben Dél-Afrikában született Brent Stirton, amerikai fotográfus a Guardian "Legjobb képem" sorozatában.
A Virunga Nemzeti Park valószínűleg a világ legveszélyesebb helye a természetvédelem gyakorlására. 2007-ben háborús övezet volt: a Kongói Demokratikus Köztársaságban fekvő park területén 17 félkatonai csapat, valamint lázadó csoport és a kongói hadsereg hajtott végre hadműveleteket. Közben a vadőrök igyekeztek védeni a vadvilágot, köztük a világ legveszélyeztetettebb főemlősét, a hegyi gorillát is. Én egy, a Newsweek számára dolgozó újságíróval jártam ott, hogy a vadőrök és a félkatonai csapatok szerintünk várható összecsapásait dokumentáljuk. Azonban ehelyett három nap múlva azt a hírt kaptuk, hogy valakik gorillákat öltek meg. Néhány vadőrrel a bozótvidéken gyalogoltunk és pár óra múlva rábukkantunk az első tetemekre. Három nőstényt lelőttek. Erősen esni kezdett az eső, ezért visszatértünk a táborunkba, mivel éjszaka ez a terület nem volt biztonságos. Másnap reggel találtuk meg az ezüsthátú Senkwekwét és még egy nőstényt. Velük együtt, összesen hét gorillát lőttek le. Az egyik nőstény vemhes volt és egy másik kölyök feltételezhetően elmenekült, de bizonyára az is elpusztult.
Fotó: Tim Mantoani: Brent Stirton leghíresebb fotójávalEzen a fényképen a vadőrök és a falusiak láthatók, amint Senkwekwét a park rumangabói központjába viszik, ahol a gorillákat külön helyre temetik. A nőstényeket hosszú menetben az ezüsthátú mögött vitték. A golyó ütötte lyukakba és a gorillák szájába gondosan leveleket tömködték, hogy a folyadék ne szivárogjon ki. A falusiak kapcsolata a gorillákkal nem könnyű, mert gyakran rájárnak a terményeikre, de most ők is el voltak borzadva. Hosszú gyaloglás volt és ezek nehéz állatok. Általában, ha az afrikaiak csoportban vannak, akkor énekelnek és nevetgélnek, de ezúttal nem ez történt. Mindenki hallgatott, nagyon szomorú volt a hangulat. Nehéz volt rálátni Senkwekwére, mivel a vállak fölé emelték, ezért előreszaladtam, hogy egy magaslatot keressek. Végül gyorsan egy kis kőhalmot kellett építenem, de az elhaladó menetről így is csak három felvételt sikerült készítenem. Nem álltak meg és nem álltak be fényképezkedni, így szerencsém volt, hogy ezeket a fotókat meg tudtam csinálni. A park központjában azt mondták az újságírónak és nekem, hogy azonnal el kell hagynunk Kongót, mert a kongói hadsereg keres minket. Összepakoltunk és egyenesen Ruandába mentünk. Még aznap este elküldtem a képeket.
A park hegyi gorilláiról nagyon lelkiismeretes vadőrök gondoskodnak, akik minden napjukat velük töltik. Ugyanolyan jól ismerik őket, mint a saját családjukat. A gorillák mind külön személyiségek és nagyon „emberien” viselkednek. Abban az időben a kongói természetvédelem romokban hevert: egyes vadőrök már hónapok óta nem kaptak fizetést, de még így is hihetetlen odaadással dolgoztak. Végül a mészárlást a parkon belül zajló illegális faszén-kereskedelemmel hozták kapcsolatba. A faszénhez keményfára van szükség, amely a gorillák élőhelyén bőven található. Néhány vadőr megpróbálta kideríteni, hogy miért vágják ki a fákat, de bizonyos fontos emberek sok pénzt kerestek a faszén-kereskedelemmel. A gorillák megölését figyelmeztetésnek szánták: állítsák le a nyomozást, különben még több gorillát fognak megölni.
A sors iróniája, hogy a nyomozás szerint a mészárlás mögött az egyik vadőr állt. A bírósági tárgyalás után két vadőrt lecsuktak és néhányat elbocsátottak. Azt hiszem, hogy az ügy egyetlen haszna, hogy a világ ráébredt a kongói gorillák védelmének nehézségeire, és általában a természetvédelemre is. 2008-ban Emmanuel de Merode-ot nevezték ki főigazgatónak, aki hihetetlen dolgokat hajtott végre az átszervezésben a két nagyobb háború alatt is. Tavaly négyszer is rálőttek, de továbbra is elkötelezett a park védelme mellett. (Brent Stirton)
(forrás: brentstirton.com; theguardian.com; nationalgeographic.com)
Az 1985 decemberében meggyilkolt gorillakutató Dian Fossey portréját ITT, a kongói polgárháború idején infravörös filmre készített különleges látványvilágú képeket ITT, a 2014 megdöbbentő állatfotóiból pedig ITT találsz egy válogatást.