Valamikor királyok és királynők szorongatták a kezét, hallatlanul népszerű volt, és annak, hogy ez ma nincsen annyira így, nemcsak az az oka, hogy kétségkívül a képei is megkoptak kissé. Amikor ő színre lépett, a művelt világ éppen a nagy szexuális boom napjait élte, az újságos standokon, mint sekély tengerben a hínár, szeméremajkak lengedeztek, és bár ez igen élvezetes állapotnak bizonyult, okozott némi lelkiismeret-furdalást, feszültséget. Akinek volt gyerekszobája, ha vágyott is egy kis lazaságra, a pornográfiával mégsem azonosulhatott – nyilvánosan, úgy értem. Az így kialakult hiányba robbant bele David Hamilton, az ő művészi, a legkevésbé sem ordenáré képeivel. Abban a kontextusban a finom emberek is bátran mellé állhattak, mintegy a jó ízlés mellett, és a pornográfia ellen demonstrálva.

Fotó: David Hamilton 1981. március 11-én, Hamburg 

Hamilton stílusát (az ő tehetségtelen epigonjai) teljesen helytelenül a lágy rajzolattal azonosították, holott az csak egy, és messze nem is a legfontosabb volt a stílusjegyek között. Amiért ő valóban egyedi és szinte utánozhatatlan volt, az a modelljei köré fonódó fülledt erotika sejtetése. Úttörőcsapatnyi szőke meztelenség piheg a meleg nyári kora délutánban felszínes álmok között vergődve különféle priccseken és ágyakban, érthető okokból (meleg) lerugdalt takarók és felcsúszott hálóingek által éppen annyira eltakarva, ami a teljes meztelenség fokozásához szükséges. Véletlenül ide-oda csúszkáló kezek, de tök véletlenül, és a lányok életkora mindehhez átlagban másfél perccel haladta meg azt a határt, amit akkor ehhez a törvények előírtak. Ez így vádbeszédnek tűnik, de abszolút rendben volt akkor, mindenki szépnek és tisztának érezte, nem malacságnak, még kevésbé pedofíliának. – írta Tímár Péter a Fotóművészet magazin főszerkesztője. Hamilton neve a kétezres évek elején több, pedofíliához köthető botrányban is felmerült, ennek ellenére az 1933. április 15-én, Londonban született fotóművész a világ legismertebb divatlapjainak dolgozott. Leghíresebb képei között mégis a kamaszlányokról készült aktsorozatát említik, amit sokan vádoltak pornográfiával, de ő nem győzte hangsúlyozni, hogy képei – Jock Sturges és Sally Mann munkáihoz hasonlóan – idealisztikusak és művészien erotikusak.

Fotó: David Hamilton: Hommage à Ingres, 1990

Flavie Flament, egy ismert francia bemondónő életrajzi könyvében, neve említése nélkül azzal vádolta meg Hamiltont, hogy amikor 13 éves korában modellt állt neki, a fotográfus zaklatta. Pár hete, 2016. október 22-én egy interjúban már meg is nevezte Hamiltont. Más nők is hasonló esetekről számoltak be vele kapcsolatban. Hamilton viszont perrel fenyegette meg vádlóit. Az Europe 1 rádió szerint szerdán azt mondta: ártatlan, és joga van ahhoz, hogy ekként kezeljék. 2016. november 25-én, pénteken a francia hatóságok azt közölték, hogy a 83 éves Hamiltonra a lakásában találtak rá, halálának okaként szívének leállását jelölték meg, bár több helyen, öngyilkosságot írnak. 

David Hamilton fotóalbumai a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtár állományában is megtalálhatók, a képre kattintva a fotóművész-filmrendező további fotóit találod. 

(forrás: fotomuveszet.net; index.hu; spiegel.de)

Nyugodjék békében!