„Amikor egy fotó jó, az nagyon érdekes tud lenni, amikor egy fotó nagyon jó, az már irracionális és mágikus is egyben… utóbbi már nem a fotográfus tudatos akarata vagy szándéka szerint történik.” (Elliott Erwitt)
Elliott Erwitt 1964-ben a Time magazin megbízása keretében járt Magyarországon. Az akkor csupán 36 éves fotográfus a megbízásra egy interjúban úgy emlékszik vissza, mint egyik legemlékezetesebb munkájára: „Nem volt semmilyen megkötés. Szabadon fotózhattam, amit csak akartam.” A jelenleg látható kiállítás az idén 89. életévét betöltő fotográfus Magyarországon készült képeiből mutat be egy válogatást, köztük Erwitt egyik maga által is legkedvesebbnek tartott képével, rajta a falusi úton vonuló libákkal és népviseletbe öltözött lányokkal. Az itt készült fotográfiák közül többet is kiemel, amikor életművéről kérdezik: a Keleti pályaudvaron készült önarcképét, és az induló vonat mellett búcsúzó asszonyról készült fotót.
Elliott Erwitt 1964-ben nem csak Magyarországon készített képeket, hanem az egykori Csehszlovákiában és Lengyelországban is fényképezett, megörökítve a szocialista országokban zajló hétköznapi élet történéseit. A Vasfüggöny keleti oldalán töltött három hónap alatt összesen 350 tekercs filmet használt fel. Ezekből a képekből jelent meg első fotóalbuma, Kelet-Európa:Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország (1965) címmel, amelyet a kiállításon is bemutatunk. A Magyarországon töltött időszak során a fotográfus számos budapesti helyszínen megfordulta Keleti pályaudvartól a Citadelláig, emellett a falusi élet történéseit is dokumentálta. Erwitt magyarországi képei a városi és a vidéki életet a rá jellemző humorral ábrázolja, ugyanakkor láthatóvá teszi a korszak sajátos, a rendszer adottságaiból adódó korlátait és nehézségeit is.
A kiállításon Elliott Erwitt Magyarországon készült képei mellett levetítjük Erwitt Csehszlovákiában és Lengyelországban készült fotóinak válogatását is, illetve a MAGNUM Photos ügynökséghez tartozó világhírű fotográfusok Magyarországon készült képeiből összeállított válogatást.A képeken keresztül nyomon követhetők a II. világháború utáni magyarországi állapotok,az 1956-os forradalom harcai, a szocializmus évei és a rendszerváltást követő időszak is
A fotóra kattintva a Mai Manó Házban megrendezett kiállítás képeiből találsz egy válogatást.
A Mai Manó Ház kiállításával párhuzamosan a Capa Központban Elliott Erwitt: Retrospektív című kiállítása látható, mely a világhírű fotográfus több mint fél évszázados munkásságának legismertebb képeit mutatja be. Erwitt megdöbbentő szituációkat és hétköznapi pillanatokat egyaránt megörökítő képeit gyakran szarkasztikus stílusa teszi sajátossá és összetéveszthetetlenné. A fényképészet Woody Allenjeként is gyakran emlegetett Elliott Erwitt képein legtöbbször hétköznapi jelenetek vagy meglepő szituációk jelennek meg. A fotók egyik legfontosabb közös vonása a bennük rejlő humor és irónia. Erwitt szarkazmusának köszönhetően a képein olykor a legkomolyabb pillanatok is komolytalanná válhatnak, ahogyan ő maga is fogalmaz: „amit igazán komolyan veszek, az a komolytalanság”. A fotók a humor mellett a precíz időzítésnek és komponálásnak köszönhetően Erwitt profizmusáról is tanúskodnak – nem véletlenül nevezik a fotográfust több helyen a „tökéletes pillanatokat megörökítő mesternek”
Az idén 89. születésnapját betöltő fotográfus legfőbb eszközei a humor és a türelem: előbbit ösztönösen, utóbbit tudatosan alkalmazza a fotózás aktusa során. Az 1953-ban Robert Capa meghívására a MAGNUM fotóügynökséghez csatlakozó, napjainkban is alkotó fotográfus munkásságának méltán leghíresebb képei mellett kevésbé ismert munkái is láthatóak a kiállítás anyagában: a városképektől a strandfotókig; a gyerekportréktól a kutyaábrázolásokig.
A fotóra kattintva a Capa Központban megrendezett kiállítás képeiből találsz egy válogatást.
(forrás: maimano.hu; capacenter.hu)
Mindkét kiállítás a nyitvatartás első napján (2017. június 15.) 14.00 és 19.00 óra között ingyenesen látogatható.