Már történetének első évtizedeiben kialakult a fotóval kapcsolatban az igény, hogy jelentős eseményekről tudósítson, hiteles dokumentumot nyújtson. Eddig évezredeken át a képzőművészet látta el ezt a funkciót, de a domborműfaragás, a mozaikrakás, a festészet vagy a grafika időigényes technikáival csak az események megtörténte után készülhetett el a tudósítás. Kezdetben így volt ez a fotográfiában is, az eseményeket egyidejűen tükröző rögzítésről nem beszélhetünk. Az 1840-es, 50-es, 60-as évekből is ismerünk már képileg jól megoldott képeket árvizekről, tűzvészekről, fontos politikai, társadalmi és kulturális eseményekről, építkezésekről és protokollról. Ezek a képek a kezdetleges fotótechnika biztosította lehetőségek miatt nem kerülhettek nyomtatásba, de az azóta eltelt 133 évben nyilván rengeteget fejlődött a riportfényképezés.  
A francia Gaspard-Félix Tournachon (1820-1910) művésznevén Nadar sokféle területen próbálta ki magát. Volt festőművész, színdarabíró, karikaturista, újságíró, léghajós, ám napjainkban leginkább nagyszerű fotográfusként emlékezünk rá. Az 1880-as években így írt a fényképezéssel kapcsolatos terveiről: 
"Arról álmodom, hogy egy szónok mozdulatait, arckifejezésének változásait folyamatosan rögzítve láthassam, mint ahogy a fonográf rögzíti a szavakat vagy az éneket." Elképzelését fia, Paul Nadar segítségével a századik születésnapját ünneplő Michel Eugene Chevreul (1786-1889) kémiatudóssal készített úttörő jelentőségű fotóinterjúban valósította meg 1886. augusztus 31-én, mely rendkívül változatos kifejezéssorral tükrözte a beszélgetés lényeges mozzanatait. E képsort a sajtóban elsőként megjelent fotóriportként tartják számon.

Ismét korán, már december elején megjelentek az év legjobb, legérdekesebb, legfurcsább (a sor folytatható) sajtóképeit bemutató válogatások. A Reuters idei válogatását - mely fotók némelyike ezúttal is felnőtt tartalom - a képre kattintva találod. 

(forrás: reuters.com)

A Reuters teljes válogatását 2019 száz legjobb fotójával ITT találod.