Nagy meglepetést okozott a héten a Smithsonian Intézet azzal a bejelentésével, hogy elindítja a Smithsonian Open Access projektjét, amelynek keretében 2020 végéig hatalmas digitális gyűjteményéből 3 millió képet tesz hozzáférhetővé bárminemű felhasználás céljára. – számolt be a nagyszerű hírről a Punkt.

A tizenkilenc Smithsonian Múzeum mellett kutatóközpontok, könyvtárak és a Nemzeti Állatkert adataival és anyagaival bíró új digitális gyűjtemény arra ösztönzi a nyilvánosságot, hogy ne csak megtekintse annak tartalmát, hanem használja, sőt, újrafelhasználja és átalakítsa a kiválasztott képeket.
„Küldetésünk kulcsa az, hogy releváns forrásként szolgáljunk a világ minden táján élő tanulók számára” - mondja Effie Kapsalis, a Smithsonian digitális programjának vezetője. „Nem tudjuk elképzelni, mit fognak tenni az emberek a gyűjtemény képeivel, de felkészültünk arra, hogy meglepődjünk. ”

A szabadon felhasználható anyagok között jelenleg közel 11.000 fénykép található. Ezek nagy része a Smitsonian American Art Museum, a Hirshhorn Museum and Sculpture Garden és a National Portrait Gallery gyűjteményeiből származik. A felvételeken főleg portrékat láthatunk neves és kevésbé (vagy épp egyáltalán nem) ismert emberekről, de a digitalizált gyűjteményben orvosi dokumentációkat, tájképeket, növény- és állatképeket, aktfelvételeket, mozgástanulmányokat, panorámaképeket, valamint a világ leghazudósabb képeslapjait is felfedezhetjük. Technikájukat tekintve főként dagerrotípiákkal, ferrotípiákkal, litográfiákkal, cianotípiákkal, ambrotípiákkal, üvegnegatívokkal, zselatinos ezüstnyomatokkal és ezek színezett változataival találkozhatunk. A képeket készítő fotográfusok között nagyobb, ismertebb nevek is szerepelnek, mint például Mathew Brady, Lewis Hine, Thomas Eakins és Eadweard Muybridge.

A digitalizált gyűjtemény böngészése jelenleg nem egyszerű. Ha csak a fotó alapú műtárgyakat szeretnénk megtekinteni az oldal egyszerre 5-10 új képet mutat meg, majd a show more (mutass többet) gombra kattintva újabb képeket tanulmányozhatunk. Párezer képet biztosan átnéztünk, kiválogattuk a legérdekesebbeket és mai bejegyzésünkben ezekből mutatunk meg néhányat.

A képre kattintva a Smithsonian Open Access gyűjteményének fotóiból találsz egy válogatást.  

(forrás: si.edu/openaccess) 

A galériában is látható William H. Martin abszurd képmanipulációinak köszönhetően születtek meg az 1900-as évek elején a világ leghazudósabb képeslapjai. A legenda szerint a kereslet olyan erős volt, hogy a sötétkamrában használt emulziós folyadékot vasúti tartálykocsikkal szállították a cégnek. A fotográfus további manipulált képeiből ITT találsz egy válogatást.