Máté Olga 1878-ban született Szigetváron, iparos-kereskedő polgári zsidó családba, Mautner Olga néven. Munkássága kiemelkedő helyet foglal el a magyar fotográfia történetében. Nőként, a korszakban egyedülálló módon választotta és tanulta ki a fotográfusi hivatást, melyet több németországi tanulmányút során még tovább tökéletesített, elsajátítva a különböző fotográfiai nemes eljárásokat is. Mesterei között szerepeltek a német piktorializmus jeles képviselői: Rudolf Dührkoop és Hugo Erfurth.
Karrierje 1910-től kezdett felfelé ívelni, ekkor publikálta első képét és szintén ebben az évben nyert aranyérmet a Budapesti Nemzetközi Fényképkiállításon. Fényképei gyakran jelentek meg a Mai Manó alapította Fény című fényképészeti folyóiratban, melynek 1912-től lett munkatársa. A hazai szellemi és művészeti életben aktív szereplőként vett részt, Veres Pálné utcai műtermének egy része szalonként is üzemelt, ahol a korszak haladó szellemű polgári értelmiségének tagjai is megfordultak: művészek, irodalmárok, filozófusok, esztéták és az emancipáció megvalósulásáért küzdő nők. Máté Olga maga is aktívan részt vett feminista mozgalmakban, nőként fontos volt számára a családban való kiteljesedés mellett önálló fotóművészeti karrierjének felépítése és saját megélhetésének kialakítása is. Bár a hazai fotóművészeti szcénában komoly sikereket és elismerést szerzett élete folyamán, különösen az 1910 és 1930 közötti időszakban, a magyar fotográfia történetében az igazi szakmai, széles körű elismerést a Federica di Castro által folytatott fotóművészeti kutatás és az ezt követő római kiállítás hozta el számára posztumusz módon, 1987-ben.
Képein – főképpen portré- és akt felvételein – megjelennek a piktorialista, festői hagyományok, ugyanakkor későbbi munkáin, többek között tárgy- és reklámfotóin a Bauhaus irányzat jegyei mutatkoznak meg. Máté Olga kedvelt műfaja volt a portréfényképezés, portréalanyai között a korszak híres művészei, írói szerepeltek, mint Balázs Béla, Kaffka Margit, Babits Mihály és Rippl-Rónai József.
A kiállításon bemutatott képanyag a művész akt- és mozgásfelvételeire, valamint tárgy- és növénycsendéleteire fókuszál. Akt- és mozgásképein az 1910-es és ’20-as évek testhez és mozdulatművészethez való viszonyát figyelhetjük meg a fotográfusnő érzékeny és személyközpontú, a testet nem tárgyiasító szemléletmódján keresztül. A tárgyakat, gyümölcsöket és növényeket ábrázoló csendéletei a különleges kompozíciók, kontrasztok és fény-árnyék hatások eszközein keresztül új megvilágításba helyeződnek és egy lassúbb szemléletmód felé vezetik a nézőt. Schuller Judit Flóra

Máté Olga képeit most az ÚJRANÉZVE - Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című kiállításunkon is megtekintheted, ahol öt kiemelkedő magyar fotográfus – Székely Aladár, Máté Olga, Haller F.G., Haár Ferenc és Berekméri Zoltán – életművének egy-egy szeletét mutatjuk be öt eltérő kurátori koncepció alapján, kronologikus sorrendben. A kiállítás egyes szekciói önmagukban is értelmezhetőek, együttesen pedig a múlt század jelentősebb magyar fotótörténeti irányzatait tárgyalják. 

(forrás: maimano.hu)

ÚJRANÉZVE - Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című kiállításunk sajtóképeiből eddig az alábbi alkotókat mutattuk be.

Székely Aladár (1870-1940): Ady fotósa és Mai Manó tanítványa

Haller F.G. (1898-1954), 122 éve született a magyaros stílus képviselője