A kísérletezéstől az önmegvalósításig – Magyar női fotográfusok a századfordulón (E. Csorba Csilla írása)

2020. augusztus 04. Mai Manó Ház

A fotótörténeti írásokat bemutató Lapozó rovatunkban, ma E. Csorba Csilla tanulmányát olvashatjátok a magyarországi női fényképezés kezdeteiről, mely a Fotóművészet magazin 1997/3-4. számában jelent meg. A cikkben többek között Máté Olgáról is szó esik, akinek képeit most az Újranézve - Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című kiállításunkon is megtekinthetitek. 

„Miért nincs egyetlen híres női művész?” – tette fel az Art News hasábjain 1971-ben Linda Nochlin amerikai művészettörténész ezt az azóta lavinát elindító kérdést. A századforduló vitáihoz visszakanyarodva az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Németország, Ausztria társadalomtudósai kezdték új alapokon vizsgálni a nők és a művészet kapcsolatát, a női művészek helyzetét szociológiai, pszichológiai, anatómiai, fiziológiai szempontokból.(1)

E kutatásokat hamarosan világszerte olyan kiállítások követték, mint. Los Angelesben 1978-ban a Women Artists 1550–1950; a Künstlerinnen International 1877–1977 Berlinben; a Profession ohne Tradition 1992-ben Berlinben, a Feminisme, art et historie de l’art Párizsban 1994-ben; hogy csak néhány lényegeset említsek. E kiállítások abban tértek el a korábbiaktól, hogy a nőt nem pusztán a modell és múzsa, nem az ó- és középkori mitológia vagy az újabbkori allegória megtestesítőiként, hanem önálló alkotó művészegyéniségként tüntették fel. Az elmúlt pár évben a nemek, így a női nem iránti tudományos érdeklődés számos új eredményt produkált a művészetekkel való tágabb-szorosabb összefüggésekben. Az általam ismert, a probléma egészét áttekintő alapművek a művésznő fogalma alatt elsősorban a festőművészt, ritkábban a szobrászt, keramikust, textilművészt értik, de a fotóművészre csak elvétve találunk utalást.(2) Mindez a művészetek sorában mostohagyerekként kezelt fotóművészet pozíciójára világít rá inkább, mintsem a fotóművésznők esztétikai értelemben vett gyengébb teljesítményére.

A fotóművésznők oeuvre-je, pontosabban a nők és a fényképezés kapcsolata iránti kritikai, tudományos érdeklődés kezdetei szintén az 1970-es évekre tehetők, amikor elsőként az USA-ban a The Women’s Eye kötetben Anne Tucker tanulmánya megjelent az észak-amerikai fotósnőkről, amikor a San Franciscó-i Museum of Artban (1975) kiállítás nyílt Nők és a fényképezés címmel, majd Val Williams az angol, Jörg Kirchbaum, Petra Zöfelt a német fotótörténetet tekintette át a nők tevékenységét nyomon követve.(3) Magyarországon Bajkai Éva, Beke László, Tőry Klára, Szilágyi Gábor, Csaplár Ferenc és e tanulmány szerzőjének egy-egy művésznőt értékelő cikkénél túlmenően összefoglaló mű nem jelent meg, hacsak a Frederica di Castro olasz művészettörténész kezdeményezésére 1987-ben Olaszországban rendezett magyar női fotókiállítást és az azt kísérő katalógust nem tekintjük ilyennek.(4) Dolgozatom a magyarországi női fényképezés történetét a kezdetektől az 1920-as évek elejéig kívánja végigkísérni; ekkorra a női emancipációs és önmegvalósító törekvések odáig jutottak, hogy a nők e szakma és művészet területén férfitársaikkal egyenrangúan érvényesülhettek. Meggyőződésem szerint a művészi fényképezés birodalmában a nők előbb vívtak ki elismerésre méltó szerepet, mint a grande art, pl. a festészet terén, ahol még az 1920-as évek végén is Hans Hildebrandt véleménye jelentette a mércét: „A nő művészete kíséri a férfi művészetét. Ő a második szólam a zenekarban, átveszi az első szólam témáit, átalakítja, új, sajátos színezetet ad nekik, de az elsőből hangzik és él.”(5) 

A teljes cikket a képre kattintva olvashatod el. 

97340703.jpgFotó: Máté Olga: Kaffka Margit

(forrás: fotomuveszet.net)

Jegyzetek:
1 Hugo Munstergert, A History of Women Artists, New York, 1972.; Linda Nochlin, Why have there been nogreat women artists? Art News, New York, Vol. 69. H. 9. Jan. 1971.; Renate Berger, Malerinnen auf dem Weg ins 20. Jahrhundert, Köln, DuMont, 1982.; Frauenkunstgeschischte, Forschungsgruppe Marburg = Feministische Bibliografie zur Frauenforschung in der Kunstgeschitchte. Pfaffenwieler, 1993.
2 Sabine Plakolm-Forsthuber, Künstlerinnen in Österreich, 1897–1938, Wien, Picus Verlag, 1994.; Frauen – Kunst – Geschichte. Zur Korrektur des Herrschenden Blicks, Anabas, 1984.
3 Jörg Kirchbaum-Rein A. Zondergeld, Künstlerinnen von der Antike bis zur Gegenwart, Köln, DuMont, 1979. Künstlerinnen International 1877–1977., Berlin, Schloss Charlottenburg, 1977.; benne Petra Zöfelt Die Fotografinnen c. tanulmánya.
4 Nel Raggio dellUtopia. L’esperienza fotografica ungherese tra le due guerre, Cataloghi Marsili, 1987.
5 Hans Hildebrandt, Die Frau als Künstlerin, Berlin, Rudolf Mosse Verlag, 1928., 109.

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére
süti beállítások módosítása