Mint ahogy azt már megszokhattátok itt a Mai Manó Ház Blogon hetente egyszer, minden hétfőn szemezgetünk az elmúlt időszak fényképezéssel kapcsolatos legszínesebb hazai és nemzetközi híreiből. Hogy nektek ne kelljen ezernyi weboldalt átböngészni, mi ismét összegyűjtöttük az elmúlt napok legérdekesebb fotós híreit. Rövidhíres válogatásunkban ma is a fényképezéshez, fotótörténethez, fotóművészethez kapcsolódó érdekes témákat ajánlunk figyelmetekbe.  

Fotó: Stefan Draschan: Renoir | Alte Nationalgalerie, Berlin
© Stefan Draschan Courtesy of Hatje Cantz

• Az európai múzeumokban sétálgatva Stefan Draschan hasonló színeket, mintákat, frizurákat vagy testtartást keresett a műalkotások és az őket néző emberek között. A fotográfus így olyan vizuális pillanatokat hozott létre, amelyek lehetnek komikusak, költőiek, akár meglepőek is, de soha nem mesterkéltek. A sorozat azonnal siker lett a közösségi médiában, és a Facebook, a Tumblr, a Twitter és az Instagram felhasználóinak milliói kedvelték és osztották meg Draschan fényképeit, ezután kiállítások következtek, majd 2019-ben a sorozat legújabb képei könyv formájában is megjelentek és a Punkt oldalán is megmutatnak egy válogatást. 

• Éles szemű felhasználók időről időre találnak meglepő dolgokat a Google Térképen és a hozzátartozó Utcakép felvételeken, nemrég a Fesshole nevű Twitter-fiók tulajdonosa indított el ezzel kapcsolatban egy érdekes beszélgetést. A posztoló megosztotta, hogy a térképszolgáltatásban látta viszont halott apját, majd arra kérte a követőit, hogy osszák meg vele, ha van hasonló történetük. – írja a 24.hu. Többen is kifejezték, hogy a felvételek olyan érzéseket keltenek bennük, mintha a szeretteik még mindig élnének, és így kicsit közelebb érzik magukat hozzájuk. 

• A mobilfotózás szerelmeseinek valószínűleg nem kell bemutatni a Leica nevet. Ez ugyanis az a cég, aminek hála a Huawei sorra dobhatta piacra a DxOMark rekorder mobilokat. Nagy szerepük volt többek között a lencsék kialakításában, a szoftver színkezelésében, tehát szerepük elvitathatatlan. A Huawei azonban bajba került, az 5 éves szerződés pedig lejárt, így a Leica új partnerének a Sharp nevű japán mobilgyártót választotta, közösen pedig kiadták az Aquos R6-ot ami több szempontból is jóval a konkurencia előtt járó készülék lett. A híres német optikagyártó vállalat azonban úgy gondolta, hogy az R6 önmagában nem elég jó nekik, ezért Leitz Phone 1 néven bemutatták annak egy kicsit finomhangolt, sokkal dizájnosabb kiadását. – olvashatjuk a Phonecast Blogon, ahol a telefonról készült képeket is megtekintheted.

Fotó: FORTEPAN / MAKOVECZ BENJAMIN
Budapest, Csanády utca 3., 1981

• A kirakat kiállítás: különféle tárgyak különös, bizarr vagy épp harmonikus konstellációja, mely odavonzza a tekintetünk: „mindent a szemnek, semmit a kéznek”. Hol mézesmadzagként a bőségről mesél, hol az ínségről kénytelen szégyenkezve vallani. Gyönyörködünk vagy elborzadunk. A kirakat sokféle. – olvashatjuk a Fortepan Blog legújabb posztjában a szerkesztők gondolatait. A kirakatképes válogatásukat ezen a linken tekintheted meg. 

• Rembrandt van Rijn egyik leghíresebb festményét, az 1640-es években készült Éjjeli őrjáratot mesterséges intelligencia segítségével restaurálták. A nagy méretű festményt az 1700-as évek elején megkurtították, a Rijksmuseum restaurátorai rekonstruálták a levágott darabokat, az így kiegészített alkotást most mutatták be a közönségnek. – írja az Index.hu Mindeközben rovata, ahol a fotón szaggatott vonallal láthatod a megmaradt, illetve a most rekonstruált részeket. 

• A NASA marsjárói időről időre készítenek egy-egy szelfit, amelyben a roverek környezete is látható. Azt talán sokan tudják, hogy e „szelfiket” sok fotó összeillesztésével, panorámaként készítik el a roverek, valamely kinyúló részükön, pl. robotkaron lévő kamerájukkal. A már hagyománnyá vált különleges fotózásról a Jet Propulsion Laboratory számolt be és ezt a cikket szemlézte a National Geographic oldal a Hogyan készült a Perseverance marsjáró szelfije? című cikkében. 

Fotó: Gyermekek játszanak az almásfüzitői lakótelep játszóterén 1956. április 20-án
Fotó: Vadas Ernő / MTI Nemzeti Fotótár

• Ötvenöt éve kezdett dübörögni az első magyarországi házgyár, és ezzel végérvényesen eldőlt, hogy az évszázados lakáskrízist inkább mennyiségi, mintsem minőségi szempontok alapján oldja meg a Kádár-rendszer. Utólag visszatekintve járhattunk volna rosszabbul is, de a sztálini érában egyeduralkodó szocreál túl drága és lassú volt ahhoz, hogy labdába rúghasson a tömeges lakásépítésben. Így maradt a panel, amellyel már 1958-ban megindult az első kísérlet az akkor még Sztálinvárosként épülő Dunaújvárosban. – olvashatjuk az Index Múltkép rovatában, ahol az MTI gyűjteményében található képeket is megtekintheted. 

• A Holdfényképezés rejtelmeibe vezet el minket a Nightskypix oldala, ahol minden szükséges informáiót megtalálsz ahhoz, hogy a lehető legtökéletesebb képeid készülhessenek. 
  
  

• „Egy André Kertész kiállítás volt számomra az az áttörő élmény, ami ezt a fajta fotográfiát nekem a látóterembe helyezte. Azt, hogy az utcán fényképezzük az embereket, és a mindennapi élet pillanatait örökítjük meg, és hogy ilyen van egyáltalán, hogy ez nemcsak egy ilyen hobbi hóbort, hanem ezzel művészek is foglalkoznak. Ezzel egy időben kerültem fel Budapestre is, ez a két impulzus irányított engem arra, hogy erre rátaláljak és azóta egyszerűen nem tudom elengedni. Barátnőm szokott is viccelődni vele, hogy vadidegeneket fotózok az utcán és ez miért jó? Egyszerűen meg kell örökíteni őket, és ez nekem boldogságot okoz.” – mondta Varga Benedek, akinek budapesti utcaképeit ezen a linken tekintheted meg.

Hogy minél érdekesebb híreket mutathassunk nektek, ennek a rovatnak a szerkesztésében a Ti segítségetekre is szükségünk van. Örömmel vesszük, és ezúton is köszönjük, ha a blog (kukac) maimano (pont) hu e-mail címre küldtök nekünk linkeket.

Hamarosan újra jelentkezünk, addig is nézz körül a korábbi posztjaink között! Fotóbulvár rovatunkat ITT találod.