Az Amikor a fotóst fényképezik sorozatunkban híres fotográfusok önarcképeit vagy egymásról készített portréit láthatjátok. És így van ez ma is, annyi kiegészítéssel, hogy a most bemutatott magyar fotóművészekről készített sorozat egészen 2013 január elejéig ingyenesen megtekinthető a Mai Manó Házban is. 

Az 1976-ban született fotográfus, Urbán Ádám - akinek édesapja Urbán Tamás Balázs Béla-díjas fotóművész - így vall a PéldaKÉPek sorozatáról: "A magyar fotóművészet nagy nemzedékének tagjait kértem arra, hogy életművük legkedvesebb felvételével együtt fényképezhessem őket. Képsorozatom szereplői mindig is a példát, a követésre méltót, az eredetiséget, az igényességet jelentették számomra. A Példaképek - sorozat szereplőinek képein nőttem fel, a valóság iránti érzékenységtől és tisztelettől a látásmódig sok mindent ellestem és megtanultam tőlük. E nemzedék tagjai képviselik számomra azt a szakmai és az emberi mércét, amelyre mintaként tekintek, valahányszor fényképezőgépet veszek a kezembe. Az ifjabb fotográfus generáció tagjaként bízom benne, hogy kiállításom képei méltó bizonyságát jelentik a sorozatban szereplő fotóművészek iránti őszinte tiszteletemnek." 

A kiállítás képeit - melyek közül az egyiken Urbán Ádám is feltűnik - a fotóra kattintva érhetitek el!

Hogyan készül egy ilyen sorozat?
A fotóalanyok meggyőzése ugyan nem tartott soká, mivel mind régóta Ádám személyes ismerősei, sőt jó barátai. Ismerkedni sem kellett velük. Munkáját az kicsit megkönnyítette, hogy a fotóalanyok egyben mind fotósok is, így maguk is ismerik a folyamatokat, türelemmel viselték a fotózással járó hercehurcát, rendezkedést, és a megfelelő beállítások, mozdulatok keresésének folyamatát és annak időigényét is mind jól ismerik. Az persze ellene dolgozott azért, hogy nem mind rajongtak feltétel nélkül, hogy most ők kerültek a fényképezőgép túloldalára. Maga a fotózás minden egyes kép elkészítésekor egy 5-6 órás program volt, és összesen mintegy másfél évig tartott, mire az alkotó az összes fotóalanyt felkereshette, hogy a képek mind elkészüljenek, és összeálljon a végleges kiállítási anyag. Vegyesen használta a helyszíneken – mentorai otthonában – rendelkezésre álló fényeket, és saját stúdió technikáját. A képek egy Mamiya 645-AFD III középformátumú géppel készültek, Phase One P 30+ digitális hátfallal. (forrás: Völgyi Attila fotóriporter blogja)

Az alábbi érdekes riportfilmben a lefényképezett kortárs fotóművészek mesélik el pár percben a legkedvesebb fotójuk történetét.