A tó – Holdfény (The Pond—Moonlight) Edward Steichen 1904-ben készített piktorialista fotográfiája, melyet ma a világ legdrágább fényképei között tartanak számon. A világhírű képet a New York-i Metropolitan Museum of Art tereiben 2012-ben megrendezett Faking It: Manipulated Photography Before Photoshop című utazókiállításon is bemutatták, melynek tematikája a fotómanipuláció volt.
A többszöri előhívás technikájával Steichen elsőként készített csodálatosan festői hatású fényképmásolatokat. A tó – Holdfény című színes platinanyomata - mely az autokróm eljárás megjelenése előtt készült - a félhomály és a képzelet szimfonikus költeménye. A felvétel első alkalommal – Steichen más alkotásaival együtt – 1906-ban a Camera Work folyóirat 14. számában jelent meg. Charles Caffin 1910-ben Camera Work című fotóművészeti folyóiratban így írt a hasonló stílusban készült képekről: „A téma tiszta megjelenítésében és a sötétben való teljes eltűnésük közötti félhomályban a formák konkrét ábrázolása egy félig észlelt és félig összezavart látomásba olvad. A szellem látszólag elválik az anyagtól, amelyet különös titokzatosságával burkol be.”
© Modern Művészetek Múzeuma, New York
Steichen 1904-ben kapott meghívást barátjától, Charles Caffin írótól, hogy a nyarat töltse náluk a New York melletti Mamaroneckben. Az eredetileg néhány hetesre tervezett tartózkodás két hónapos lett, mert Steichen tífuszt kapott és vendéglátója ragaszkodott hozzá, hogy amíg fel nem épül, lakjon náluk. A híressé vált felvétel 1904 augusztusában Caffinék házától nem messze egy fákkal körülölelt tó partján készülhetett. Bár a kép készítésének hozzávetőleges időpontja és a helye jól behatárolható, a pontos körülmények nem ismertek. Joel Smith a Princeton University Art Museum kurátora szerint nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy hol és pontosan melyik tónál készült a felvétel.
Gerry Badger fotótörténész szerint (annak ellenére, hogy Steichen kedvelt témája volt a Hold és annak fénye) A tó – Holdfény mégsem hajnalban, a lenyugvó Hold idején készült, ahogy azt a cím sugallja, hanem éppen ellenkezőleg, alkonyatkor. A sötét képi tónusok, melyek a holdvilágot idézik, csak a kép előhívásának és az alkalmazott nemeseljárásnak köszönhetőek. Egyes feltételezések szerint a képen a felkelő, és nem a lenyugvó Hold látható.
Bár pontos választ a képpel kapcsolatban felmerült kérdésekre már nem kaphatunk, de az szinte biztosan állítható, hogy a megörökített látvány valószínűleg nem olyan volt, mint amilyennek a felvételen látszik.
© Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
Steichen alkotásának három változata ismert, melyek a kézzel felvitt gumirétegeknek köszönhetően mind egyedi alkotások. Ezek közül kettő múzeumi gyűjteményben van New Yorkban: az egyik a Modern Művészetek Múzeumában, a másik a Metropolitan Művészeti Múzeumban tekinthető meg. Érdekesség, hogy utóbbi gyűjteményében a kép Moonrise címmel jelent meg. A Metropolitan a Gilman Paper Company gyűjteményének megvásárlása révén hozzájutott a harmadik nyomathoz is, de a múzeum később annak eladása mellett döntött. Steichen alkotását a Sotheby’s aukciósház bocsátotta árverésre 2006 februárjában: egy magángyűjtő – akkor rekordösszegnek számító – 2,928 millió dollárt fizetett a fényképért. Ma, 2017-ben Steichen fotójának e verziója a tizedik legdrágább kép a világon.
Fotó: Edward Steichen: A tó – Holdfény, platinanyomat, 1904© Sotheby's, New York
(forrás: wikipedia.hu; metmuseum.org; sothebys.com; artblart.com)
1911-ben Lucien Vogel, a Jardin des Modes és a La Gazette du Bon Ton kiadója arra bátorította Edward Steichen fényképészt, hogy a divatot a fotográfia segítségével a képzőművészet rangjára emelje. A divatfotózást nem Steichen találta fel, de azt mondhatjuk, hogy ő vetette meg a modern divatfotós szakma alapjait. Steichen divatképeiből ITT találsz egy válogatást.