Az 1910. április 29-én született Besnyő Éva egy házban lakott Budapesten, a Városháza u. 10-ben az akkor még Friedmann Endrével. A későbbi Robert Capa afféle ártatlan gyermekkori szerelemre gyulladt szép sorjában mindhárom Besnyő lány iránt. Capa ekkoriban 12, ő 15 éves volt. Humán gimnáziumba járt, de már ekkor is a fényképezés érdekelte leginkább. 1928-ban beiratkozott Pécsi József jóhírű fényképészeti magániskolájába, ahol a magas tandíjat csak a hozzá hasonlóan jómódú polgárgyerekek tudták megfizetni. Pécsiről ezt mondta egy 1986-os interjújában: „nemcsak tökéletesen perfekt fotográfus volt, de kísérletező ember is, aki sok kutatást folytatott a fotótechnikában. Nagyon szigorú ember volt. Arra az alapra helyezkedett, hogy ő adja az ismereteket, s hogy abból ki mit vesz át, az a tanítvány dolga. „ Járta Budapest utcáit, s 1929-től Rolleiflex gépével megörökítette a padokon alvó hajléktalanokat, munkásokat. 1930-ban levizsgázott Pécsinél, majd Berlinbe költözött. Mielőtt elindult volna, beszélt Friedmann Bandival, aki megkérdezte tőle, miért megy Berlinbe. Mert érdekes város, sokat lehet ott tanulni, hangzott Besnyő válasza. Talán én is átmegyek – mondta erre Bandi. Így történt.
Mai bejegyzésünkbe a párizsi Jeu de Paume-ban 2012-ben megrendezett Eva Besnyö 1910-2003: The Sensuous Image (Az érzéki kép) című kiállításon is látható képekből válogattunk.
Fotó: Besnyő Éva: Stadion, Berlin, 1931 © Eva Besnyö / Maria Austria Instituut Amsterdam
Berlinben először Renée Ahrlé reklámstúdiójában, majd dr. Peter Weller alkalmazottjaként dolgozott. Sok Besnyő-kép jelent meg az ő neve alatt a Berliner Illustrierte Zeitungban, s más lapokban. 1931-ben már önálló műtermet nyitott, kezdett ismertté válni. Riportképei immár a saját nevén jelentek meg a Neofot nevű baloldali sajtóiroda közvetítésével, sőt részt vett a Modern szellem a fotográfiában című londoni kiállításon is. Nagy hatással volt rá Albert Renger-Patzsch Die Welt ist schön (A világ szép) című albuma. 1932-ben, megrettenve az egyre fokozódó náci nyomástól, elhagyta Berlint, hazajött Magyarországra pihenni, nyaralni. „Balatonlellén laktunk, parasztszekerek vittek el kis somogyi falukba, ott fotografáltam a parasztokat.” A szociális érzékenység kezdettől jellemezte fotóit. Az 1933-ban a budapesti Kiserdő nevű nyomortelepen készült fotói már egy holland lapban jelentek meg. Besnyő ugyanis 1932 őszén nem Berlinbe ment vissza, hanem sok zsidó származású baloldali értelmiségi útját járva, Amszterdamba költözött. Műtermet nyitott, amit 1939-ig működtetett. Két-három évenként hazajött Magyarországra , s itt nógrádi parasztembereket fényképezett. Első férje John Fernhout holland operatőr volt, aki a spanyol polgárháborúban is forgatott: a madridi Hotel Floridában együtt lakott Hemingway-vel , Dos Passos-szal, Capával, Gerda Taroval. A német megszállás alatt bujkált, az illegalitásban ennivalóért gyerekeket fényképezett. 1945 után a gyermekeit, Berthust és Yarát nevelte. „Capa a háború után az első kanadai dzsippel jött Hollandiába. Nekem akkor született a fiam, Capa rögtön felkeresett, s mindenféle ajándékot hozott. „Jó barátnője Ata Kando, akihez egy életen keresztül kötődött, s ha kellett rendszeresen segítette is. A feminista mozgalom egyik hollandiai élharcosa lett, fényképeivel dokumentálta azt. Az első fotóbiennálén 1958-ban aranyérmet nyert, s azóta is számtalan kiállításon találkozhattunk képeivel: Budapesttől Amszterdamon át az Amerikai Egyesült Államokig. 1994-ben a holland kulturális minisztérium életműdíjával ismerték el tevékenységét. (Kincses Károly: Fotográfusok Made in Hungary. Aki elment, aki maradt. MFM. 1998.) 
Fotó: Besnyő Éva: Starnberger Straße, Berlin, 1931 © Eva Besnyö / Maria Austria Instituut Amsterdam
Fotó: Besnyő Éva: Cím nélkül [Fiú bőgővel, Balaton, Hungary] 1931 © Eva Besnyö / Maria Austria Instituut Amsterdam
Fotó: Besnyő Éva: Cím nélkül, [Vertigo #3], dátum nélkül © Eva Besnyö / Maria Austria Instituut Amsterdam
Fotó: Besnyő Éva: Cím nélkül, Berlin, 1934 © Eva Besnyö / Maria Austria Instituut Amsterdam
Fotó: Besnyő Éva: Cím nélkül [John Fernout with Rolleiflex at the Baltic seaside] 1932 © Eva Besnyö / Maria Austria Instituut Amsterdam
Fotó: Besnyő Éva: Cím nélkül, Berlin, 1931 © Eva Besnyö / Maria Austria Instituut Amsterdam
Fotó: Besnyő Éva: Cím nélkül [John Fernhout árnyéka, Westkapelle, Zeeland, Netherlands] 1933 © Eva Besnyö / Maria Austria Instituut Amsterdam
(forrás: artblart.com)
Az elmúlt évek fontos kiállításait bemutató sorozatunk előző részében az egyik legnagyobb közel-keleti fotóművészek munkáit tartalmazó gyűjteményből válogattunk. Ezeket a képeket ITT találod.
