1891. október 31-én Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a magyar országgyűléshez, melyben indítványozta, hogy 1895-ben Budapesten tartsanak országos nemzeti kiállítást. A beadványt az országgyűlés elfogadta és az 1892. évi II. törvénycikk-kel jogerőre emelte, de Baross Gábor 1892. május 9-én elhunyt. Július 16-án Lukács Béla követte a miniszteri bársonyszékben, aki 1893. január 7-én újabb törvényjavaslatot adott be a kiállítás kapcsán, melyet az országgyűlés az az évi III. törvénycikk-ként elfogadott. Mivel Lukács lehetetlennek tartotta, hogy ez 1895-re megtörténjen, javasolta, hogy halasszák el egy évvel a megemlékezést. Azzal érvelt, hogy a történeti hűség nem sérül ezzel, mert a Magyar Tudományos Akadémia által kiküldött bizottság 1883-as jelentése szerint a honfoglalás 888 és 900 között bármikor megtörténhetett. A magyarok honfoglalásának 896-os datálása tehát Lukács Béla kereskedelemügyi miniszternek köszönhető, aki az ezredéves ünnepségek megvalósítására anyagi okokból az 1896-os évet jelölte ki. (A teljes anyagot; Szőts Zoltán Oszkár tanulmányát a témáról ITT találod.) 1895. december 31-én éjfélkor Magyarország egész területén egyszerre megkondultak a harangok. Megkezdődött az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat, amellyel a magyarság állama fönnállásának 1000. évfordulóját köszöntötte. A millenniumi ünnepségek keretében nagyszabású kiállítást rendeztek a Városligetben, melyet 1896. május 2-án Ferenc József nyitott meg. Az 520.000 négyzetméternyi területen 240 pavilonban magyar eredetű tárgyakat, alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. A látogatói létszám 5.800.000 fő volt, a bevételek kb. 5.286.000, a kiadások pedig 5.238.000 koronára becsülhetők.
Mai bejegyzésünkben Klösz György 1896-ban készült képeit láthatjátok a millenniumi kiállításról. 

Fotó: Klösz György: Budapest, a Millenniumi kiállítás I. főkapuja az Andrássy út végénél. A felvétel 1896-ban készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.002

Klösz György (Johann Justus Georg Klöss) fényképész, fotósokszorosító, nyomdaalapító a németországi Darmstadtban született 1844. november 15-én. A Budapest anno könyvbe szerkesztett képei révén az egyik legismertebb hazai fényképészünk. Eredeti foglalkozása gyógyszerész volt, de Bécsben megtanult fényképezni, iparigazolványt szerzett, majd Budapesten nyitott műtermet, fotósokszorosító üzemet, később nyomdát. Két társával 1866 körül érkezett Pestre. Közösen nyitottak fényírdát a mai Petőfi Sándor és Régiposta utca sarkán, melyet rövidesen egyedül működtetett. 1873-ban egyike a bécsi világkiállítás fotózásának monopoljogával rendelkező hat fős csoportnak. Ekkor kezdte meg a budapesti látképek készítését és forgalmazását. 1879-ben kőnyomdát állított fel, és ettől kezdve a sokszorosítóipar felé fordult. 1885-ben az Országos Általános Kiállításon bemutatta az egész Andrássy utat 1:100 léptékben leképező panoráma-sorozatát. A Siemens és Halske cég megbízásából fényképezte az első pesti villamosokat. 1894-ben operatőrcsapatával fényképezte Kossuth Lajos temetési menetét. A millenniumi kiállításról, a kizárólagos jogú Fényképészeti Szövetkezés égisze alatt legalább hétszáz képet készített, önállóan is kiállított, fotóit számos pavilon szerepeltette anyagában. Felvételei sorra jelentek meg a kor sajtójában, kitüntetései szaporodtak. Az 1906-ban alakult Magyar Fényképészek Országos Szövetsége alelnökévé választotta. Klösz csaknem négy évtizeden keresztül fényképezte Budapestet, a magyarországi kastélyokat, a műtermeibe betérő személyeket és az itt zajló eseményeket. Bár fokozatosan visszavonult, de ez időből valók példul a távbeszélő-hálózatról készített felvételei. Klösz György a magyarországi városfotózás úttörője és egyik legjelentősebb alakja 1913. július 4-én hunyt el Budapesten. Sírja a Kerepesi temetőben található. 

Fotó: Klösz György: Budapest, Városliget, Millenniumi kiállítás: Ferenc József küldöttséggel távozik a Littkei pezsgőgyár pavilonjából. A felvétel 1896-ban készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.136 

Fotó: Klösz György: Budapest, Városliget, Millenniumi kiállítás: A Pilseni sörcsarnok személyzete. A felvétel 1896-ban készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.063 

Fotó: Klösz György: Budapest, Városliget, Millenniumi kiállítás: MÁV Gépgyára és Diósgyőri Magyar Királyi Vas-és Acélgyár. A felvétel 1896-ban készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.060 

Fotó: Klösz György: Budapest, Városliget, Millenniumi kiállítás: Nagykörúti részlet villamossal.
A felvétel 1896-ban készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.035 

Fotó: Klösz György: Budapest, Városliget, Millenniumi kiállítás: Gerbeaud cukrászda pavilonja.
A felvétel 1896-ban készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.121 

Fotó: Klösz György: Budapest, Városliget, Millenniumi kiállítás: S. H. Gutmann-féle tölgyfából készült áruk Szlavóniából. A felvétel 1896-ban készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.239 

Fotó: Klösz György: Budapest, Gizella út, a Millenniumi kiállítás látogatóinak és dolgozóinak elszállásolására épült barakktelep. A felvétel 1896-ban készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.020 

Fotó: Klösz György: Budapest, Gizella út, a Millenniumi kiállítás látogatóinak elszállásolására épült barakktelep konyhája. A felvétel 1896-ban készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.028 

Fotó: Klösz György: Budapest, Városliget, Millenniumi kiállítás: Ős Budavári Kolbászgyár - Würsten Fabrik pavilon.
A felvétel 1896-ban készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.125

(forrás: fortepan.hu; bparchiv.hu; ujkor.hu; wikipedia.hu)

Ugyanabban az időben, 1896-ban rendezték meg Athénban az első újkori olimpiai játékokat. A megnyitón készült képet ITT, Klösz György 125 évvel ezelőtt készített fotóját a Nyugati pályaudvarról pedig ITT találod.