Az 1920-as években a fotóművészetben bekövetkező fordulatot, a festészetutánzás gyors letűnését és az avantgárd irányzatok általános előretörését a kor jelentős politikai-társadalmi változásai tették lehetővé. Az első világháború nagy megrázkódtatása után az élet minden területén szükségszerűvé vált a radikális szakítás a múlt azon eszméivel, melyek tudatosan vagy sem, a háborúhoz vezettek. A háború utáni kiábrándulás az intézményes értékek megvetéséhez, a művészetben elfogadott konvenciók felbomlásához vezetett. A felszínre törő forradalmi erők a művészetek, köztük a fotóművészet megújítására törekedtek, ráeszméltek a festőies művészkedés hazugságaira. Elutasították a témaválasztás és ábrázolás hagyományos szabályait, s a kifejezés új útjainak keresésére serkentették az új generációt. – olvashatjuk Tőry Klára: A fényképezés nagy alkotói című könyvében, mely a Mai Manó Ház blogján online is elérhető.
Fotó: Atelier Manassé: Az én madaram, c. 1928 © IMAGNO/Austrian Archives
Az avantgárd irányzatok jellegzetességei többnyire nem tisztán jelentkeztek az új fotóművészetben, hanem szerencsésen vegyültek. A legnagyobbak munkásságában együtt jelentkeztek az egymásnak részben ellentmondó, de egymást kiegészítő törekvések. Egyrészt távolodás a tárgyi kiindulóponttól, a realitástól, vonzódás a felfokozott ábrázoláshoz az expresszionizmus hatására. Másrészt a tárgyak lehetőségig természethű, anyagszerű ábrázolása részletes tónusskálával és tűéles rajzzal az új tárgyiasság szellemében. A két irányzat összeolvadása, együttes hatása eredményezte az új fotóművészet változatosságát, sokszínűségét
Hiszek benne, hogy eljön az idő, mikor az álom és a valóság, ez a két, látszatra oly nagyon ellentétes állapot összeolvad valamilyen tökéletes valóságfelettiségben, szuperrealitásban, ha szabad így mondanom. – ezzel André Breton idézettel kezdte sajtóanyagát a zürichi Bellerive Múzeum kurátora, aki a RealSurreal – Masterpieces of Avant-garde Photography című kiállításon az avantgarde fényképezés mesterműveiből válogatott össze 220 képet a Wolfsburgi Képzőművészeti Múzeummal közös együttműködésben a müncheni Siegert gyűjteményből. A közel harminc évet (1920-1950) felölelő válogatás főleg a német Neue Sehen, a francia szürrealisták és a cseh avantgárd mozgalom jeles képviselőinek műveiből mutatja be a legfontosabb képeket.
Fotó: Grete Stern: The Eternal Eye, c. 1950 © Estate of Grete Stern courtesy Galería Jorge Mara
Fotó: František Drtikol: Circular segment (arch), 1928 © František Drtikol
Fotó: Erwin Blumenfeld: Skull, 1932/33 © The Estate of Erwin Blumenfeld
Fotó: Man Ray: Electricity, 1931 © Man Ray Trust, Paris/ VG Bild-Kunst 
Fotó: Josef Sudek: Plaster head, c. 1947 © Estate of Josef Sudek
Fotó: Genia Rubin: Lisa Fonssagrives. Robe : Alix (Madame Grès) 1937 © Sheherazade Ter-Abramoff
Fotó: Brassaï: Occasional magic (Germinating potato), 1931 © ESTATE BRASSAÏ – RMN
Fotó: Herbert Bayer: Lonely city slickers, 1932/1969 © ProLitteris, Zurich(forrás: artblart.com)
Moholy-Nagy László fotóiból ITT találsz egy válogatást.
