Az 1940-ben Brooklynban született Arthur Tress 12 évesen a Coney Islanden fellépő cirkuszi mutatványosokról készítette első képeit a szüleitől kapott fényképezőgépével. Művészeti tanulmányai befejeztével egy ideig Párizsban élt, majd 1964-ben San Franciscóba költözött, ahol főleg politikai témájú sajtóképeket készített.
A hatvanas évek végén kezdte el az Álomgyűjtő című sorozatát, melyen egészen a hetvenes évek elejéig dolgozott.
A sorozat koncepciója abból a tényből indul ki, hogy mindenkinek van legalább egy gyermekkori rémálma, amelyet egész életében nem felejt el. A szürreális sorozat minden egyes képe egy-egy gyermekkori rémálmot mutat be. Tress a környék iskoláiban, az utcákon és a játszótereken kérdezte meg a gyerekeket arról, hogy mit álmodnak és ezeket a víziókat - a gyerekek félelmeit és reményeit - a fotográfia eszközeivel teremtette meg. Tress és gyerekmodelljei közösen találták ki, hogyan lehetne az álmokat vizuális formában a lehető legkifejezőbben megjeleníteni. A képeket megnézve, ez sikerült nekik.
Boy with Giant Ball New York, 1969 © Arthur Tress
2002-ben a Mai Manó Ház harmadik emeletén működő Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtár vezetőjeként első napjaimat töltöttem, mikor egy új olvasó lépett be a terembe. A szépkorú férfi meglepően fiatalosan mozgott, nyakában két fényképezőgéppel és egy hátizsákkal a hátán megállt az olvasószolgálatnál és megkérdezte, hogy jó helyen jár-e, ő Közép-Európa legnagyobb fotográfiai könyvtárát keresi.
Miután megdicsérte az épületet és letette hátizsákját bementünk a főterembe és megmutattam neki a közel 10.000 fotóalbumból álló gyűjteményünket, majd fél órával később ismét szóba elegyedtünk. Megemlítette, hogy nagyon széles skálát ölel fel a gyűjtemény, a kezdetektől egészen napjainkig és ő nagyon hiányolja Arthur Tress albumait, akiről én akkor még nem hallottam semmit és képeit sem ismertem.
Megígértem neki, hogy a 2003-ra tervbe vett állománygyarapítás keretében beszerzünk egy Tress albumot, és hozzátettem azt is, hogy én nem ismerem a munkáit. Ezen ő elmosolyodott, majd azt mondta, hogy pedig ő az egyik legjobb élő fotográfus és éppen a Pozsonyi Fotóhónap programsorozatban most mutatják be Kelet-Európában először a munkáit, így ha tehetem, menjek és nézzem meg a kiállítást. Még egy szórólapot is kaptam tőle, majd elbúcsúzott.
Pár héttel később egy nagy csomag érkezett Amerikából a szakkönyvtár címére. A csomagban Arthur Tress albumok voltak és egy levél, melyből kiderült, hogy korábbi „olvasóm” Arthur Tress volt személyesen, aki Pozsonyból jött át Budapestre egy napra. Azt írta nagy élmény volt neki ennyi fotós könyv között lenni, köszöni és bízik abban, hogy elfogadjuk az összes fotóalbumát, melyeket ajándékba küld a szakkönyvtár olvasóinak. Természetesen dedikálva.
Boy with Root Hands New York, 1971 © Arthur Tress
Fotó: Arthur Tress: Részlet az Álomgyűjtők sorozatból
Girl With Mask Rhinebeck, New York, 1975 © Arthur Tress
Fotó: Arthur Tress: Részlet az Álomgyűjtők sorozatból
Boy in TV Set Boston, 1972 © Arthur Tress
Fotó: Arthur Tress: Részlet az Álomgyűjtők sorozatból
Flood Dream Ocean City, New Jersey, 1971 © Arthur Tress
Fotó: Arthur Tress: Részlet az Álomgyűjtők sorozatból
Girl with Dunce Cap New York, 1972 © Arthur Tress
Fotó: Arthur Tress: Részlet az Álomgyűjtők sorozatból
Hockey Player New York, 1970 © Arthur Tress
Fotó: Arthur Tress: Részlet az Álomgyűjtők sorozatból
Flying Dream Queens, New York, 1971 © Arthur Tress
Fotó: Arthur Tress: Részlet az Álomgyűjtők sorozatból
Child Buried in Sand, (Boy in Mickey Mouse Hat), Coney Island, 1968 © Arthur Tress
(forrás: arthurtress.com; wikipedia.com)
Polixeni Papapetrou 2011-ben készült Álomőrzők (Dreamkeepers) című fotósorozatának meghökkentő szereplőit ITT találod.