Útközben - Stiller Ákos: Tanyavilág (2013-2016)

2016. szeptember 16. Mai Manó Ház

„Hogyan érett be egy egynapos megbízás odáig, hogy négy éve fotózom a magyarországi tanyavilágot. Milyen változásokon ment keresztül az anyag, ahogy én is, és ahogy a fotózásról alkotott elképzelésem is változott. Mit tartottam akkor fontosnak a fotográfiában, mire koncentrálok most és milyen kifutása lehet egy hosszú távú projektnek.” - írja Stiller Ákos Tanyavilág című díjnyertes sorozatáról, melyet az Útközben programsorozatunk szeptemberi előadásán is levetítünk. 

A Mai Manó Ház tavaly indított beszélgetés-sorozatának célja, hogy a nézőkhöz közel hozza a mai fotósok középnemzedékét. Olyan, már ismert, még fiatal alkotókat kérdezünk, akik sikeresen indították pályájukat, munkásságukat izgalmas kiállítások és szakmai elismerések jellemzik. Beszélgetéseinken szó esik a kezdeti vágyakról, motivációkról, személyes, nagy témákról, sikerről, inspirációról, fotótörténeti és kortárs kedvencekről. Közben minden, amit érintünk képekben, meg is mutatunk és a fotókban gazdag esteken a jövőt érintő elképzelésekről is szó esik. A beszélgetést Winkler Nóra vezeti. Az esemény ingyenes.

tanya_leica_03.jpgFotó: Stiller Ákos: Részlet a Tanyavilág című sorozatból, 2013-2016

A kívülálló csak a szélsőségeket: a nyomort vagy az operettbe illő idillt veszi észre. Pedig az örökké megújuló tanyavilág sokféle lehet. [...] A szláv eredetű tanya szó halászatra elhatárolt területet jelent; a 19. század közepéig szállásnak nevezték a puszta emberének határbeli hajlékát, írja a Magyar Tudományos Akadémia 2005-ben kiadott Tanyakutatása. A tanya mindenütt alkalmazkodott a talaj adottságaihoz, a vizek határaihoz: a Homokhátságon a dűlőúthoz hosszabb-rövidebb bejáróval kapcsolódó szabálytalan szórványokat látni, Békés tanyasorai falusi utcákra, a Nyírség bokortanyái kis falvakra emlékeztetnek. Az 1940-es évek végén még több mint egymillióan éltek tanyákon, 1945 és 1948 között közel nyolcvanezer új tanya épült. Áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen világuk azonban rendszerfüggetlenül idegesítette az államhatalmat. Megannyi elvetélt községesítési kísérlet után, a szocializmus éveiben a tanyaiakat fölszippantotta a gyáripar meg a téesz; az 1990-es évek elejére kétszázezren maradtak. Aztán a rendszerváltás után a mezőgazdasági vállalkozások új életet leheltek a tanyavilágba; seregestül települtek vidékre, akik nem kaptak munkát a városban. A tanyák társadalmát ma a tősgyökeresek és az őstermelők mellett kiköltözők, vállalkozók, külföldiek színesítik. - írta Iván Viktória a National Geographic magazin 2014. szeptemberi lapszámában a Stiller Ákos sorozatát bemutató cikk előszavában.

tanya_leica_04.jpgFotó: Stiller Ákos: Részlet a Tanyavilág című sorozatból, 2013-2016
tanya_leica_05.jpgFotó: Stiller Ákos: Részlet a Tanyavilág című sorozatból, 2013-2016
tanya_leica_06r.jpgFotó: Stiller Ákos: Részlet a Tanyavilág című sorozatból, 2013-2016
tanya_leica_08.jpgFotó: Stiller Ákos: Részlet a Tanyavilág című sorozatból, 2013-2016
tanya_leica_10.jpgFotó: Stiller Ákos: Részlet a Tanyavilág című sorozatból, 2013-2016
tanya_leica_12.jpgFotó: Stiller Ákos: Részlet a Tanyavilág című sorozatból, 2013-2016

(forrás: stillerakos.com; maimano.hu; ng.hu)

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére
süti beállítások módosítása