Bár 2015 márciusában új közösségi irányelvet fogalmazott meg és tett közzé a Facebook, melynek egyik pontja az volt, hogy az emberi testet ábrázoló képekből milyen tartalmakat oszthatnak meg a felhasználók, mégis szinte mindenhol lehetett olvasni, hogy nemrég kérdés nélkül törölték egy norvég újság, az Aftenposten posztját, amiben Nick Ut híres, a vietnami háború idején készült fotóját osztották meg. A képen szereplő meztelen gyerek miatt az oldal automatikusan gyerekpornográfiának minősítette a fotót.
A Mai Manó Ház Facebook oldala – mely a hazai kulturális intézmények között a több mint 73500 rajongójával a legnépszerűbb oldal – az elmúlt években Nobuyoshi Araki japán és Sally Mann amerikai fotóművészek képeit bemutató blogbejegyzés posztolásakor, tiltott erotikus/pornográf tartalomra hivatkozva, szintén kapott letiltással járó figyelmeztetést a Facebook adminisztrátoraitól.
Az idén ötödik születésnapját ünneplő NAP FOTÓJA rovatunkban ebben a hónapban az emberi test a témánk. Az egyetemes fotótörténet híres képeiből válogatva, a blogunkon is igyekszünk a témához igazodva posztolni bejegyzéseket. A Facebook által kiadott szabályozás értelmében a meztelen emberi test bemutatását szigorú keretek között engedélyezik, így például a művészi aktábrázolás megengedett. Az emberi testet művészien ábrázoló fotóalbumokban mindenhol helyet kap André Kertész 1930-as években készült torzított aktsorozata, melyet már a Mai Manó Házban is bemutattunk.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Sotheby’s legutóbbi aukcióján – melyet 2016. november 10-én tartottak Párizsban – Kertész Distorsion című sorozatából 11 darab eredeti képet árvereztek el. A képek fotótörténeti jelentőségét is jól jelzi, hogy a tizenegy torzított aktfotó több mint ötvenhárommillió forintnak megfelelő euróért került leütésre.
Ennek ellenére ma egy olvasónktól kapott levélből kiderül, hogy a képek történetét bemutató, egy évvel ezelőtt készült posztunkat tegnap a Facebook tiltott tartalomra hivatkozva eltávolította oldaláról.
Fotó: Képernyőmentés olvasónk facebook oldaláról
Tudjuk, hogy Kertészt a blog olvasóinak nem kell bemutatni, most mégis ajánlunk egy kisfilmet Emlékeink Kertészről címmel, melyet tavaly készítettünk.
1984. március 10. és 21. között - az akkor már kilencvenéves - André Kertész a Budapesti Tavaszi Fesztivál díszvendégeként Magyarországon járt. Kertész az itt töltött 12 nap alatt alatt zsúfolt programot bonyolított le, a fotós szakma színe-javával is találkozott. A különleges találkozásra a mai napig emlékeznek az akkori résztvevők, akiket megkértünk, meséljék el nekünk is személyes emlékeiket André Kertészről.
A Mai Manó Ház Napfényműtermében és Szigetbecsén készült egyórás riportfilmben Baricz Katalin, Korniss Péter, Féner Tamás, Sylvia Plachy, Benkő Imre, Szelényi Károly, Szabó Judit, Raffai Béla, Nyilas Ilona és Erdélyi László Attila emlékei mellett Szigetbecse lakói is felidézik André Kertésszel közös élményeiket.
Kertész torzított aktsorozatát már életében is cenzúrázták. A Metropolitan Múzeum kurátora Beaumont Newhall szintén pornográfnak tartotta a képeket. Erről így mesélt Kertész egy 35 évvel ezelőtt adott interjúban:
"Mondom, örülök, hogy használja a distortiont, mert csak három-négy éve csináltam ezt, egy distortiont csináltam 917-ben, a víz alatti úszó…Párizs nagyszerűen elfogadta. Kezd már Németországban meg Central-Europe-ban is terjedni. Mondom, remélem hogy Amerika is szeretni fogja. Mondja, „igen, akarom használni, de akarok kérni valamit…Lehetséges, hogy levágja a szexet? A vaginát? Mert ez így pornográfia. Ha levágja, akkor az art.” Ez volt Amerika. Hát mondom neki, tetszene az magának, ha a feje tetejéről levágnának egy kicsit és a lábait levágnák? Maga úgy perfekt, ahogy van. Az én képem úgy perfekt, ahogy a kezében van. Ahhoz nem lehet hozzányúlni…Meg voltam zavarodva. Mi ez? Pár hete voltunk kinn, mondom, ez Amerika? Nem tudtam, mit csináljak."
Mint ahogy a korábbi eseteknél, most is értetlenül állunk a történtek előtt, a Facebook által cenzúrázott ikonikus aktsorozatot ITT találod.
