Lord Snowdon - eredeti nevén Antony Armstrong Jones - 1930. március 7-én született Londonban. Egészen fiatalon lett a Photographic Society tagja, majd alig 13 évesen megrázó fotót készít az iskola bombázásáról 1943-ban. Azután egy évig gyermekbénulással kórházban fekszik.
Tanárai szerint bármiben megfelelt (például az evezős versenyeken kormányosként, hajója minden kupát elnyert), kivéve abban, amit az iskola tanított. Három év egyetem után a neves Baron balettfotós mellé szegődik tanulni. Tony 1953-ban önálló műtermet nyit és a Spotlight számára készít színészportrékat. Első egész oldalas riportképe is ekkor jelenik meg, amelyen egy flamencotáncos látható. A hollywoodi Cecil B. de Mille angol megfelelőjének, a kosztümös tévéjátékok és ezer előadás fölötti sikervígjátékok írójának, bizonyos Terence Rattigannek a munkatársaként színházi fotós lesz és hirtelen a Vogue és a Harper's Bazaar közölni kezdi minikamerával készített képeit (1954-56). A kis gép Snowdonnál a diszkréció eszköze lesz. Ekkor még ez segíti arisztokratikus körökben kamerával forogni. Később inkább a személyiségéhez tapadó sikeres ügyekkel és művekkel megalapozott tekintély.
Fotó: George Courtney Ward: Lord Snowdon, 1957
Első fotókiállítását a londoni Kodak House rendezi 1957-ben, majd a Queen elitmagazin fotósa és a királynő hivatalos portréinak készítője lesz. Közben ruhákat tervez a Ski Mode cégnek és 1960-ban feleségül veszi Margit hercegnőt. A Council of Industrial Design és a Royal Photographic Society tagja - nyilván nem csak alkotói érdemei alapján, hanem a hercegnő férjeként is. Párhuzamosan a Sunday Times új színes mellékletének főmunkatársa. Fotósként érdekelni kezdi a fejlődő országok elesettjeinek és a gazdag nyugati világ testi fogyatékosainak nyomorúsága. Maga is mozgássérült, ezért megemlítendők sportteljesítményei is: gyorsasági motorrekordot állít fel, negyedik lesz egy La Manche vízisí átkelő versenyen (50 indulóból heten érnek célba). Első dokumentumfilmes munkája, az 1969-es „Ne számold a gyertyákat" című tévéfilm az öregek problémáival foglalkozik, két Emmy-t és egy Velencei oroszlánt, majd további díjakat nyer Prágában és Barcelonában. A Törpének születni (1971) Hugo-díjat kap Chicagóban. A két film között motoros tolószéket tervez, melyből ötezer darabot forgalmaznak. A Felsőházban a „Mozgássérültek mobilitása" téma referense, az „akadály nélküli" mozgalom egyik alapítója. Egyre többet fotózza a gyermekek szegénységét és kiszolgáltatottságát: Gyermekek a rács mögött című, 1975-ös fotósorozata a Sunday Times Magazin számára készül.
Fotó: Lord Snowdon: Részlet a Mental Hospitals című sorozatból, mely a Sunday Times Magazine számára készült, 1968
1978-ban újraházasodott. A Royal Photographic Society díjával tüntetik ki a gyermekekért, fogyatékosokért és hátrányos helyzetűekért kifejtett fotós, designer és törvényhozói tevékenységéért. A „Designers and Art Directors Association Ezüst Serlegé"-t nyeri el színpadi és filmes munkásságáért. 1981-ben David Lean „Indiai utazás"-ához készít fotókat. 1986-ban Jeremy Fry-jal közösen építi meg az „Egyszarvúcská"-t, egy szervokormányos tolószéket. 1988-ban kritikus interjút készít Sir Robert Reiddel, a British Rail elnökével, és ezzel eléri, hogy a vasút felkészüljön a mozgáskorlátozottak utaztatására. 1990-ben luxusórákat tervez, emellett a Telegraph és a Life számára is fényképez. Képei fölkerülnek az „Évtized Legjobb Fotói" listára. 1991-ben új, infravörös átvitellel működő hallókészüléket tervez. A Telegraph Magazinnak 1995-ig 223 belső és 19 címlapfotót készít. A Royal College of Art elnökévé választják. 1996-ban a londoni Nemzeti Színházban rendez kiállítást színházi munkáiból. 88 színházi képét különnyomatban adja ki a Vanity Fair. 1997-ben ő Erzsébet királynő és Fülöp herceg aranylakodalmának a hivatalos fotósa. Egy év múlva a ZOO általa tervezett madárháza (1960) műemlékvédelem alá kerül. 2000-ben fotós életmű-kiállítása nyílik a National Portrait Galleryben. – írta a Fotóművészet magazinban Szegő György a 2017. január 13-án, londoni otthonában elhunyt Lord Snowdonról.
Fotó: Lord Snowdon: Vogue, 1959 Condè Nast
Fotó: Lord Snowdon: Anna hercegnő és Károly herceg, 1956
Fotó: Lord Snowdon: II. Erzsébet királynő, 1957
Fotó: Lord Snowdon: Sophia Loren kisfiával, Róma, 1970
Fotó: Lord Snowdon: Laurence Olivier, 1957
Fotó: Lord Snowdon: Helen Mirren, 1995
(forrás: fotomuveszet.net; pleasurephoto.wordpress.com)
Nyugodjék békében!
