2017. február 14-én hajnalban, életének 82. évében elhunyt Szalay Zoltán, fotóriporter, aki Latinovits Zoltántól, Presser Gáboron át, Gobbi Hildáig számos kiváló művész portréját készítette el. Szalay Zoltán 1935. május 16-án született Budapesten. A Fővárosi Fotó riportosztályánál 1954-ben lett fotós. Később dolgozott fotóriporterként a Rádióújságnál, a Tükörnél, képszerkesztőként, rovatvezetőként a Magyar Hírlapnál, a Kurírnál és a Blikknél is. 1995-től szabadúszó fotóriporterként tevékenykedett. Oktatott a MÚOSZ Bálint György Újságíró Iskolában és a Kaposvári Egyetemen is. A Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás szellemi atyja, ötletgazdája és harminc éven át – kisebb megszakítással – a kiállítások rendezője volt. Kiemelkedő tehetségét számos hazai és külföldi kiállításon bizonyíthatta. Munkásságát elismerték egyebek mellett Táncsics Mihály-díjjal (2000), Pulitzer-emlékdíjjal (2000), a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével (2008). 

Fotó: Szalay Zoltán Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter, képszerkesztő. MTI Fotó: Kovács Attila

Nem történt az utolsó fél évszázadban olyan a magyar sajtófotóban, amiben ne lett volna benne, akár fényképezésről, akár kiállítás szervezésről, akár lapkészítésről lett légyen szó. – írta Szalayról Kincses Károly a Képes Beszéd programsorozatunk ajánlójában. A legendás fotóriporter 2014 júniusában Bán Andrással beszélgetett a Mai Manó Ház Napfényműtermében. Ma az eseményen készült videóval emlékezünk a magyar fotóriporterek doyenjére, Szalay Zoltánra. 

(forrás: hirado.hu; index.hu)

Nyugodjék békében!