Klösz György (Johann Justus Georg Klöss) fényképész, fotósokszorosító, nyomdaalapító a németországi Darmstadtban született 1844. november 15-én. A Budapest anno könyvbe szerkesztett képei révén az egyik legismertebb hazai fényképészünk. Eredeti foglalkozása gyógyszerész volt, de Bécsben megtanult fényképezni, iparigazolványt szerzett, majd Budapesten nyitott műtermet, fotósokszorosító üzemet, később nyomdát. Két társával 1866 körül érkezett Pestre. Közösen nyitottak fényírdát a mai Petőfi Sándor és Régiposta utca sarkán, melyet rövidesen egyedül működtetett. 1873-ban egyike a bécsi világkiállítás fotózásának monopoljogával rendelkező hat fős csoportnak. Ekkor kezdte meg a budapesti látképek készítését és forgalmazását. 1879-ben kőnyomdát állított fel, és ettől kezdve a sokszorosítóipar felé fordult. 1885-ben az Országos Általános Kiállításon bemutatta az egész Andrássy utat 1:100 léptékben leképező panoráma-sorozatát. A Siemens és Halske cég megbízásából fényképezte az első pesti villamosokat. 1894-ben operatőrcsapatával fényképezte Kossuth Lajos temetési menetét. A millenniumi kiállításról, a kizárólagos jogú Fényképészeti Szövetkezés égisze alatt legalább hétszáz képet készített, önállóan is kiállított, fotóit számos pavilon szerepeltette anyagában. Felvételei sorra jelentek meg a kor sajtójában, kitüntetései szaporodtak. Az 1906-ban alakult Magyar Fényképészek Országos Szövetsége alelnökévé választotta. Klösz csaknem négy évtizeden keresztül fényképezte Budapestet, a magyarországi kastélyokat, a műtermeibe betérő személyeket és az itt zajló eseményeket. Bár fokozatosan visszavonult, de ez időből valók példul a távbeszélő-hálózatról készített felvételei. Klösz György a magyarországi városfotózás úttörője és egyik legjelentősebb alakja 1913. július 4-én hunyt el Budapesten. Sírja a Kerepesi temetőben található. 

Fotó: Klösz György: Kálvin tér, 1900 k.

2015-ben Budapest Levéltára a Fortepanon szabad felhasználásúvá tett 1500 századfordulós Klösz György fotót. Ezek azok a képek, amelyekkel a leggyakrabban találkozhatunk, ha a millenniumi Magyarországról van szó, a falinaptárak, képeskönyvek, könyvillusztrációk kihagyhatatlan fotói. És amennyivel több: a nagyvárosi Budapest palotái, terei, villamos és fogaskerekű járatai, az ezredévi kiállítás pavilonjai és kiállításai, a történeti Magyarország számtalan kastélya, szalonja és kertje. A Budapest Főváros Levéltárában őrzött 13 db fényképalbum a Klösz György és Fia Grafikai Műintézet 1948. évi államosítását követően került a Levéltárába. Korabeli másolatokat tartalmazó mintaalbumok voltak, amelyek alapján a megrendelők választhattak a képekből. Klösz György megmaradt fényképhagyatéka a cég államosítása után különböző intézményekbe került. A Levéltárnak a bekötött albumokat a cég anyagaként adták át, míg a többi fényképet tematikusan igyekeztek szétosztani. Jelentős mennyiségű és értékű anyagot (köztük eredeti üveglemezeket) őriz a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum is, de ezen kívül is számos Klösz-kép található különböző köz- és magángyűjteményekben.

A képre kattintva Klösz György képet találod.

Fotó: Klösz György: Budapest, a Millenniumi kiállítás I. főkapuja az Andrássy út végénél. A felvétel 1896-ban készült. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.002

(forrás: maimano.hu; wikipedia.hu; magyarmuzeumok.hu, fortepan.hu)