Kotnyek Antal 1921. január 16-án született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán végzett, ahol egyik tanára Barcsay Jenő volt. Szülei nem akarták, hogy a bizonytalan kimenetelű művészpályát válassza, ezért inkább fényképész lett.
1947-48-ban a Magyar Képszolgálat, 1948-52 között a Mafirt, majd a Magyar Foto Állami Vállalat riportere. 1952 és ’83 között a Lapkiadó Vállalatnál szerzett állást, előbb a Vengrija, majd a Film Színház Muzsika fotósa, de képei megjelentek az Ország-Világban és az Ez a Divatban is. Kotnyek 1976-ban belépett a Magyar Fotóművészek Szövetségébe. Néhány műve megtalálható az MNM Történeti Fényképtárában, de az ötvenes években készült képeinek nagy részét a Fortepan őrzi.
2017 májusában Sándor Zsuzsanna a 168 óra hetilapban Tamási Miklóssal, a Fortepan egyik alapítójával készített interjút. A cikkből megismerhetjük a Fortepant erősítő Kotnyek képek eredetét is:
„De arra is van példa, hogy az elhunyt mesterek fotóhagyatékáért pénzt kérnek az örökösök a Fortepantól. Így került hozzájuk Kotnyek Antal hagyatéka. A fotóriporter harminc éven át a Film, Színház, Muzsikának dolgozott, a Rákosi- és a Kádár-korszak összes magyar sztárjáról, filmforgatásokról, színházi próbákról készített képeket. Tamási kölcsönt vett fel, hogy fizethessen a kultúrtörténeti hagyatékért. Miután digitalizálta a fotókat, a gyűjteményt ugyanannyiért eladta az Országos Színháztörténeti Múzeumnak. A már feldolgozott hagyatékért kérhetett volna többet is, de nem akart ezen sem nyerészkedni.”
Gál Zoltán megállapítása szerint - mely a Fények és tények című könyvben jelent meg - Kotnyek Antal: „Alapjában filozófikus természet. S ez jellemzi legmélyebben fotóművészetét. A lélek hatásait tükrözteti kiváló portréin, s így közelít a realista ábrázolásmódhoz. A pillanat, a külsőség számára nem téma. Lázong a fotóriportázs iparszerűsége ellen…” -
Kotnyek Antal 1990. november 17-én hunyt el Budapesten.

(forrás: fortepan.hu; wikipedia.hu; 168ora.hu)  

Szintén az ötvenes években kezdték el dokumentálni a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat fényképészei a fővárost. A helyszínek legtöbbje jól ismert; a Váci utca, a Deák tér, a Kálvin tér, a Kossuth Lajos utca, a Rákóczi út, a Blaha Lujza tér, a Várnegyed vagy a Moszkva tér mindenki által könnyen beazonosítható, így ezeken a képeken érzékelhető leginkább az elmúlt évtizedekben végbement a változás.
Voltaképpen „ipari fotókról” van szó, amelyek tömegesen készültek az építészek számára. Csupán romos épületeket, üres telkeket, félig kész lakóházakat, átalakítandó portálokat kellett dokumentálniuk, nem is mindig a legjobb minőségben. Ma azonban messze túlmutatnak eredeti rendeltetésükön: kitapinthatókká válnak általuk a közel fél évszázaddal ezelőtti főváros mindennapjai, az ott élő emberekkel, a maguk teljes valóságában.
Ezekből a képekből ITT találsz egy válogatást.