Fred Stein az utcai fényképezés jeles képviselője 1909. július 3-án született Drezdában, Németországban. Szülei hitoktatók voltak és Stein már kamaszként is mélyen érdekelte a politika, így nem véletlen, hogy viszonylag korán náciellenes aktivistává vált. Stein kitűnő diák volt, és középiskolai tanulmányai befejezése után a Lipcsei Egyetem jogi szakára jelentkezett. Miután a fasizmus fenyegetése egyre veszélyesebb lett, Stein újdonsült feleségével együtt 1933 augusztusában Párizsba menekült. Az esküvőre vett Leica szinte mindig Stein kezében volt, aki ott is a reményt és a szépséget látta, ahol a legtöbb ember már csak a kétségbeesést vette volna észre.
Amikor Németország 1939-ben háborút hirdetett Franciaország ellen, Steint egy ellenséges idegenek számára létrehozott internációs táborba helyezték Párizs közelében. Szerencsére sikerült elmenekülnie, és egy veszélyes, kalandos utazás után találkozott Marseilles-ben feleségével és kislányával, ahol a Nemzetközi Mentési Bizottságnak köszönhetően vízumot szereztek az USÁ-ba. Európát 1941. május 7-én hagyták el az SS Winnipeggel, amely az egyik utolsó hajóként indult Franciaországból. A hajó fedélzetén - amelynek úticélja Martinique volt - nagyon sok európai menekült művész utazott, közöttük számos fotográfus (Ilse Bing, Ylla. Stein csak a Leicáját és negatívjait vitte magával.
Ekkoriban New York már egyfajta kulturális központ volt, és Stein ott is megragadta a lehetőséget. Lefényképezett írókat, művészeket, tudósokat, politikusokat, filozófusokat és ez tette lehetővé számára, hogy a portrék készítése közben beszélgetésbe elegyedjen velük. Nem mellesleg az Einsteinről készült ikonikus portréját a világhírű tudós egyik legismertebb ábrázolásaként tartják számon. A portrék mellett az emberiség iránti lelkesedésének köszönhetően, New York utcáin sétálva, az ötödik sugárúttól Harlemig dokumentálta a nagyváros életét. Képei komponálásakor mindig a természetes vagy minimális megvilágítást részesítette előnyben, és elkerülte a bonyolult beállításokat, valamint a drámai hatásokat. Sohasem retusálta vagy manipulálta a negatívjait. A társadalmi egyenlőség iránti elkötelezettségének köszönhetően a Photo League tagja lett. Bár a portrék készítése volt a fő jövedelemforrása, megbízás nélkül általában ugyanúgy embereket és jeleneteket fényképezett. Ezeket a képeket aztán magazinoknak, újságoknak és könyvek kiadóinak és fotószerkesztőinek ajánlotta megvételre.
Fred Stein 1967-ben hunyt el New Yorkban, képeit a fia alapította Fred Stein Archive őrzi.
Robert Capa évtizedekig elveszettnek hitt felvételei kalandos úton kerültek Mexikóba, ahol a kilencvenes években találtak rájuk egy véletlennek köszönhetően. A bőrönd négy fotós, Robert Capa, Gerda Taro, David 'Chim' Seymour és Fred Stein spanyol polgárháborús fotóit őrizte. A csaknem 4500 negatívból álló anyag végül egy ír filmrendező, Trisha Ziff közbenjárásának köszönhetően került 2007-ben a Capa életművét őrző New York-i International Center of Photographyba. Ugyanebben a bőröndben volt Fred Stein több tekercs filmje is, zömmel Gerda Taróról készült portrék.
Mivel ezen a héten Fred Stein 85 évvel ezelőtt készült téli felvételét választottátok a HÉT FOTÓJÁNAK, ezért mai bejegyzésünkben a német származású fotográfus párizsi és New York-i képeiből válogattunk.
(forrás: fredstein.com; everydayishow-livejournal.com)
Fred Stein Európát 1941. május 7-én hagyta el az SS Winnipeggel. A hajó fedélzetén ott volt a magyar származású fotográfus, Ylla is. Az ő életéről ITT olvashatsz bővebben.
