Ezek a legkorábban készült, máig épségben fennmaradt legelső (fő)városfotók

2019. június 30. Mai Manó Ház

A dagerrotípia feltalálásának bejelentése után szinte azonnal elterjedtek az eljárás technikai részletei, így egyre több – az új technikára nyitott – amatőr kezdett el fénnyel rögzíteni. Eleinte inkább kísérleti jelleggel alkalmazták az amúgy folyamatosan fejlődő technikát, így akkor még nem igazán volt éles határ a tudományos és a művészi céllal készült fényképek között, hiszen az elsősorban esztétikai jellegűnek látszó képek is lehettek tudományos, dokumentációs céllal készült fényképek.
Egyre több fényképész keresett új felhasználási módokat, új területeket és ez a tendencia a fényképészet szinte minden alkalmazási területén, így a táj- és városfényképezésben is megjelent. 

A városfényképezés műfaja is jelentős változáson ment keresztül a fényképezés első évtizedei óta. A 19. század végének egyik jelentős hazai városfényképészeként Klösz György neve merülhet fel elsőként, de rajta kívül rengeteg város- és épületfotó készült a fényképezés korai szakaszában.
Az 1895-ös esztendő meghatározó évszám a városfotográfia alakulásában: ebben az évben született döntés a Belváros egy részének az Erzsébet híd építése miatti bontásáról. A következményekre gondolva Toldy László főlevéltárnok azonnal indítványozta a lerombolás előtt álló épületek megörökítését, de kuriózumnak számít Klösz 1895-ben írt levele is, amelyben maga sürgette a Tabán megörökítését.
57 évvel ezelőtt, 1962-ben Tillai Ernő Ybl-díjas építőművész így definiálta egy előadásában a városfénykép fogalmát:
„Olyan művészi tálalású és önálló fotografikai mondanivalót is tartalmazó fénykép nevezhető csak igazi városfotónak, mely a város légkörének, lényegének kifejezésére is képes. [...] A legegyszerűbb és a legkevesebb művészi feladatot tartalmazó városfénykép, az u.n. dokumentumfotó, mely épületeket, műemlékeket, utcarészleteket, parkokat, esetleg városi forgalmat – egyszóval – konkrétan meghatározható tárgyi tényezőket örökít meg. Ez nyilvánvalóan nem művészi célzatú tevékenység, bár ezt is lehet mesteri módon, sőt a művészi fotográfiában ismert felkészültséggel és technikai tudással művelni.”

Napjainkban, amikor egy-egy fővárosban naponta milliószámban készülnek a híres épületeket, ismert városrészleteket vagy utcákat megörökítő képek, különösen izgalmas látni azoknak a szerencséseknek a munkáit, akiknek elsőként volt lehetőségük fénnyel megrajzolni az eléjük táruló látványt.
A fényképezés történetének híres első képeit bemutató sorozatunk második bejegyzésében olyan - máig épségben fennmaradt - városképeket láthattok, melyeken elsőként ábrázolták az adott város ikonikus épületeit, vagy éppen kevésbé ismert utcarészletét. 

(forrás: Városfényképezés. Tillai Ernő előadása. Népművelési Intézet. Budapest, 1963. Fotószakkörvezetői tanfolyam. II. évfolyam. 10. előadás; mymodernnet.com; wikipedia.org; fotomuveszet.net)

A Budapestről készült legrégebbi, épségben fennmaradt felvétel 1844 körül készülhetett és a Kecskeméti utcát a Kálvin tér felől ábrázolja. A képet ITT találod.

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére
süti beállítások módosítása