Ahogy William M. Ivins, Jr. is írja az 1953-ban publikált Prints and Visual Communication című könyvében „a 19. században abban hittünk, hogy ha valami ésszerű/megmagyarázható, akkor az igaz, és ez végül oda vezetett, hogy az emberek elhitték, hogy amit egy fényképen látnak, az csak valós lehet.”
A fényképezés közel 180 éves történetében sokan közelítettek már a fotográfia oldaláról a természethez. Voltak, akiket esztétikai célok, és voltak olyan fotográfusok is, akiket a kíváncsiság, haszonszerzés vagy a tudományos érdeklődés vezetett erre a területre.
A nagy utazóknak köszönhetően a XIX. század a természettudományban az egyre nagyobb számban megismert állat- és növényfajok pontos leírásának, leltározásának az idejét jelentette. Ezek az emberek a természettudomány (és a néprajz) területén egyaránt fontos és értékes gyűjtőmunkát végeztek, hiszen utazásaik során számos illusztrációval ellátott feljegyzést készítettek a látottakról, melyek nagy népszerűségnek örvendtek az érdeklődők körében.
A fényképezés történetének első képeit Gail Buckland és csapata gyűjtötte össze egy könyvbe, melyet First Photographs. People, Places, and Phenomena as Captured for the First Time by the Camera címmel 1980-ban Londonban jelentettek meg. A fotótörténeti szakkönyv a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtár állományában megtalálható, könyvesboltunkban pedig megrendelhető.
Ma – a sorozatunk harmadik részében – ismét a fenti könyvben megjelent, különféle állatokat elsőként ábrázoló, legfurcsább képekből válogattunk.
(forrás: periodpaper.com; edition-originale.com; rct.uk; wikipedia.org; iphotocentral.com; stereoworld.org; historycolorado.org)
További állati elsőket korábbi bejegyzéseinkben találsz:
Az első éjszakai természetfotó (1906)
A világ legelső természetes környezetben, villanófényben, éjjel készített állatfotója egy nőstény fehérfarkú szarvast (virginiai szarvast) és borjait ábrázolja. A képet George Shiras III. készítette 1906 körül a Michiganben található Whitefish tó környékén.
Az első víz alatti színes fotó (1926)
1893-ban Louis Boutan francia biológus készítette el a víz alatti fényképezés első sikeres fényképét. Harminchárom évvel később, a Mexikói-öbölben található Florida Keys-ben Dr. William Longley és a National Geographic fotósa, Charles Martin egy nagy nyugat-atlanti ajakoshalat (disznó csattogóhal) fényképezett le. Ez a fotó lett a víz alatti színes fényképezés történetének legelső fényképe.
Az első képsorozat, amin egy cica talpra esik (1893)
Étienne-Jules Marey képei azt is megmutatták, hogy a macskák szinte mindig talpra esnek. Marey a Comptes Rendus 1894-es számában megjelentette a cicákat ábrázoló képeket és tanulmányát, melyben összefoglalta az ugyanabban az évben kiadott Nature című folyóiratban publikált eredményeit. A cikkben kronofotográfiának (időfényképezésnek) nevezte módszerét.
Az első képsorozat, ami egy lovat mozgás közben ábrázol (1878)
Muybridge a mozgó ló fényképeinek a szerzői jogát már 1877-ben bejegyeztette. Lófényképeinek legkorábbi reprodukciója a Scientific American 1878. október 19-i számában található. Ekkoriban a fényképezést még csak 39 éve ismerték. Ezek az árnyképek tették első ízben láthatóvá, részeire bontva analizálhatóvá a vágtató ló mozgását, melynek konvencionális ábrázolásmódja (a „hintaló-vágta”) meglehetősen átalakult Muybridge fotói nyomán.
A legelső állati és növényi mikrófotók, melyek könyvben jelentek meg (1904)
Arthur E. Smith mikrofotóiból - a világon elsőként - Richard Kerr A természet mikroszkópon és fényképezőgépen keresztül (Nature through Microscope & Camera, 1909) című könyvében jelent meg egy válogatás. Az akkoriban meglepő látványt nyújtó fényképek a „Királyi Természettudományi Társaság (Royal Society) 1904. május 3-i éves tudományos összejövetelén kerültek kiállításra.
