Escher Károly: A fotoriport technikája (részletek) - Megjelent: Riportfényképezés. Műszaki Könyvkiadó. 1959.

2020. június 06. Mai Manó Ház

… Annak, aki fotoriportázsra adja a fejét, tökéletesen ismernie kell a fototechnikát, s úgy kell bánnia a gépével, hogy soha, semmilyen körülmények között se legyenek ’technikai’ jellegű problémái. … A mi munkánk első és legfontosabb faktora a gyorsaság. Gyorsaság különösen magában a felvétel elkészítésében, de ugyanígy a laborálásban is. …
… A kisfilmes gép mindazt az előnyt egyesíti, amit csak kívánhat a fotóriporter. Kezelése gyors, az egyes felvételek között csak másodpercek telnek el. … Üzemanyaga olcsó. … A gép maga könnyű, kézbesimuló, jól követhetjük vele a folyton mozgó, változó eseményeket. … Riporter csakis olyan géppel dolgozhat rendszeresen, amely a maximális fényerejű optikával van felszerelve. … De meg kell, hogy legyen a lehetőségünk a rossz fényviszonyok között is a fényképezésre. …a riporternek az adott világítás mellett kell dolgoznia.
… Jó riport csak örökvaku nélkül készülhet. … Vakuval ’jobban kiexponált’ képeket kapunk, de teljesen elvész a képek hangulata, mondanivalója. … A követendő út, a helyes riporteri gyakorlat az, ha lehetőleg mindig arra törekszünk, hogy az adott fénynél fényképezzünk. Nekünk kell alkalmazkodnunk a lehetőség határain belül a helyszín természetes vagy mesterséges, de adott, … fényviszonyaihoz. Csakis így tudjuk hűen és természetesen tolmácsolni a valóságot. Ha mesterséges … fénnyel beavatkozunk a környezet fényviszonyaiba, az eseményt kiszakítjuk valóságos hangulatából, hitelességéből, mesterkéltté, csinálttá tesszük. Ez pedig súlyos hiba. … A mi dolgunk az életet fényképezni, reálisan, tipikusan, úgy, ahogyan belső lényege parancsolja. Ez pedig elképzelhetetlen akkor, ha a nyugodt és kiegyensúlyozott teremvilágításban történő eseményeket brutálisan ’pofonvilágítjuk’ az örökvakuval, ha a felvillanó fénysugarak élével, mint egy késsel, kivágjuk a megörökítésre szánt jelenetet a valóságból.

Ennyit a művészet szempontjából. De technikai értelemben is komoly hiba az örökvaku állandó használata. … a legszerencsétlenebb, a legfantáziátlanabb, technikai szempontból is legselejtesebb világítás a ’lapos’ megvilágítás, az, amely a gép felől sugárzik a témára. A jelenet, arc, tájrészlet, interieur stb. elveszti így egyéniségét, kifejezéstelen, jellegtelen, unalmas lesz. Hiányzanak belőle a szemünk által megszokott, felülről és oldalról eredő fények, az általuk kirajzolt árnyékok és félárnyékok, hiányzik a téma plasztikussága. … Az örökvaku-divat pusztító útját halálravált, krétafehér arcok, üres tekintetek, a papír egysíkúságába beragadt, élettelen jelenetek jelzik. … Mert ilyen módszerrel csakis sablont lehet adni, falfehéren vigyorgó, a fekete háttérből riadtan elővilágító arcokat, holttá dermedt mozdulatokat, reflektorokkal kivilágított ’intimitásokat’.
… Mi azonban maradjunk csak meg a sokkal harmonikusabb, kiegyensúlyozottabb, változatosabb megvilágítást nyújtó adott világításnál. … adhatunk hát a minőségre, az elmélyültebb és reálisabb emberábrázolásra. … Bárki, akit fényképezünk, természetesebb, emberibb arcot mutat, jobban megőrzi egyéniségét, ha nem lobbannak minduntalan szemébe a vakukörték. A kép, amelyet a környezetnek s a napszaknak megfelelő, adott világításban készítünk, ezerszer hitelesebb, művészibb lesz, ha kevésbé csillogó is, mint a felszín megragadására és ’kiglancolására’ törekvő riporterek képei. … A gyakorlat szerint éppen a szélsőségesen kedvezőtlen fényviszonyok a ritkák. Ahol ’esemény’ van, ott világítás is van, s többnyire nem is rossz világítás. …

És ha bemozdul a téma? – veti ellen az olvasó. Igen, 1/25, 1/10 mp körül már könnyen előfordul az ilyesmi. De ha kivárjuk a mozgások holtpontjait, ritkán kerülünk bajba. S ha mégis van egy kis bemozdulás, egy-egy gesztus elmosódottabb a kelleténél – annyi baj legyen. Csak életszerűbbé, valóságosabbá teszi a jelenetet. … Az erőteljes mozgást, pillanatszerűséget ábrázoló képeken nagy szerepe van az ’elmozdulásos életlenségnek’. …
A riportképnek, amely az olvasó elé kerül, természetéhez, anyagi karakteréhez tartozik a bizonyos mértékű – hol erősebb, hol gyöngébb – szemcsésség; a műfaj velejárója ez. A riportkép nem valami állandóságot tükröz, hanem a múló időt. 

escher1932.jpgFotó: Escher Károly: Várakozási állásponton, 1937 © Magyar Fotográfiai Múzeum

(forrás: fotomuzeum.hu

Tőry Klára magyar fotográfusokat bemutató életrajz-sorozatában hamarosan Escher Károly életét és képeit ismerheted meg.

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére