Haár Ferenc 1908. július 19-én született a Brassó megyei Csernátfaluban, a mai Románia területén. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskola belsőépítész szakán végzett 1927-ben, majd az építész irodáknál eltöltött néhány év után érdeklődése a fotográfia felé fordult. Az 1930-as évektől kezdve a fényképezés lett főállása és hivatása. Kezdeti éveit meghatározták az alkalmazott munkái, főként riport- és reklámfotók, valamint a tervezői feladatok.
Jelentős sikereket ért el már pályája elején. Miközben a ’30-as évek vidéki Magyarországát járta és dokumentálta, megfogalmazódott benne az emberi sorsok iránti érzékenysége. Az útkeresés, kísérletezések időszaka volt ez, melyre nagy hatást tett a Munka-körhöz való csatlakozás, és megismerkedése Kassák Lajossal. Korán kialakult művészeti hozzáállása, mely szerint a hangsúly a tartalom tiszteletére és a mondanivaló elsődlegességére helyeződik. Sokoldalú érdeklődésének és a világban tett utazásainak – Budapest, Párizs, Tokió, Chicago és Honolulu – köszönhetően kiemelkedőt alkotott a reklám-, a divat- és szociofotóban, az építészeti fotográfia területén, mindezek mellett több dokumentumfilmet készített és könyvet adott ki. Számos díj és nemzetközi kiállítás után 1997-ben halt meg, amerikai állampolgárként, Honoluluban.
A kiállításon olyan Haár munkák kerülnek bemutatásra, melyek egy kikristályosodott alkotói nézőpontról árulkodnak. Sorozatrészletek, melyekben letisztultan és határozottan megnyilvánulnak az életút egy-egy meghatározó pontjának benyomásai. Az 1940-es évektől Japánban és 1959- től Hawaiin készített munkáinak témaválasztásában és kifejezésmódjában is érezhető Haár keleti valláshoz való kötődése, az, ahogy képes megragadni és átadni az általa megélt élményt a befogadónak. A képeket hosszasan szemlélve azt érezhetjük, hogy “jelen” vagyunk.
A Hawaiin és Japánban készült fotográfiákat mintegy előfutárként egészítik ki a korai munkák. 1936-ban a Műcsarnokban rendezett Magyar Nemzeti Nyomtatvány Kiállítás installációjának céljára 10-15 méteres fotó-murál- jainak elkészítéséhez a papír- és nyomdaipar több száz gépét, anyagát, munkafolyamatát fényképezte végig, ami akkor legnagyobb szakmai sikere volt. Ebből a hatalmas anyagból olyan fotográfiák kerültek kiemelésre, ahol a mozdulatlanság és a csend dominál. Lezárt munkafolyamatokat, végpontokat láthatunk, melyek sokkal líraibb nézőpontból közelítenek a téma felé.
65 évet átívelő fotográfiai munkásságában nincs törés, ugyanolyan őszinték, kifejezőek és pontosak a képei. A környezetének folyamatos és nagy változásaiban mindvégig a szemlélet, a saját alkotói intuíció követése és a fáradhatatlan figyelés volt állandó. Kétségtelenül ez Haár munkásságának legnagyobb erénye és szépsége is egyben. Balogh Viktória

Haár Ferenc képeit most az ÚJRANÉZVE - Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című kiállításunkon is megtekintheted, ahol öt kiemelkedő magyar fotográfus – Székely Aladár, Máté Olga, Haller F.G., Haár Ferenc és Berekméri Zoltán – életművének egy-egy szeletét mutatjuk be öt eltérő kurátori koncepció alapján, kronologikus sorrendben. A kiállítás egyes szekciói önmagukban is értelmezhetőek, együttesen pedig a múlt század jelentősebb magyar fotótörténeti irányzatait tárgyalják. 

(forrás: maimano.hu)

ÚJRANÉZVE - Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című kiállításunk sajtóképeiből eddig az alábbi alkotókat mutattuk be.

Székely Aladár (1870-1940): Ady fotósa és Mai Manó tanítványa

Haller F.G. (1898-1954), 122 éve született a magyaros stílus képviselője

Máté Olga (1878-1961), a századforduló egyik legtehetségesebb fotográfusnője