2021 legjobb fotókönyvei, egy elfeledett fotográfusnő és divatmodellek régen és most

2021. november 15. Mai Manó Ház

Mint ahogy azt már megszokhattátok itt a Mai Manó Ház Blogon hetente egyszer, minden hétfőn szemezgetünk az elmúlt időszak fényképezéssel kapcsolatos legszínesebb hazai és nemzetközi híreiből. Hogy nektek ne kelljen ezernyi weboldalt átböngészni, mi ismét összegyűjtöttük az elmúlt napok legérdekesebb fotós híreit. Rövidhíres válogatásunkban ma is a fényképezéshez, fotótörténethez, fotóművészethez kapcsolódó érdekes témákat ajánlunk figyelmetekbe.  

taro_capa.jpgFotó: Gerda Taro és Robert Capa Fotó: Fred Stein Archive / Getty Images Hungary

  • Gerda Taro egy barátnőjén keresztül ismerkedett meg Friedmann Endrével 1934-ben, aki abban az évben érkezett Magyarországról Párizsba. A Robert Capaként világhírt szerzett magyar emigráns nagyon sokat köszönhetett Gretának, aki nagy elánnal kezdte egyengetni Friedmann fotós pályafutását. A három évvel fiatalabb férfi ugyan tehetséges volt, de sem kopott bőrdzsekije, sem zsidó hangzású neve nem segítette karrierjét. Greta hamar felismerte Friedmann zsenijét, ő találta ki új személyiségét és megjelenését, elegánsan öltöztette, új „arculatot” kreált számára. – olvashatjuk Az elfeledett fotós, aki megalkotta Robert Capát című cikkben, ahol Taro életét ismerheted meg. 

  • Az egész világot megrázta a vietnámi buddhista szerzetes öngyilkosságát ábrázoló fénykép, melyen az elnyomás elleni tiltakozás jegyében saját magát felgyújtó férfi nyugodtan, meditálva ül a forgalmas utcán, miközben testét elemésztik a lángok. A döbbenetes felvétel Pulitzer-díjat hozott készítőjének, és alapjában befolyásolta a közvéleményt – de milyen történet áll a legendás fénykép hátterében? A fotót már itt a blogunkon bemutattuk, de most a Divány cikkében is megismerheted a fotó történetét.   

  • A fénykép és a fényképezés a 19. század utolsó harmadára áthatotta az élet egész területét, a portréfényképészet szinte behálózta az egész országot, 1872-ben már több mint százhúsz mester dolgozott fényképészként az országban. A fővárosban többek között Uher Ödön, Koller Károly működtetett sikeres műtermet, Debrecenben Gondy (Károly) és Egey (Imre), Kolozsváron a Dunky fivérek tevékenykedtek. Ehhez a második generációs fotós nemzedékhez tartozott Goszleth István, aki 1850. február 13-án született Pesten. – olvashatjuk az OSZK blogjában, ahol Goszleth életét és képeit is megtekintheted.


untitled2_cropped.jpgFotó: Sasha Phyars-Burgess: from Untitled Courtesy the artist and Capricious Publishing

  • A 2012 óta évente kiosztott Paris Photo – Aperture Foundation PhotoBook Awards díj a fotókönyv-kultúra egyik legrangosabb elismerése. Minden évben három – a legjobb Első Fotókönyv, az Év Fotókönyve és a Legjobb Katalógus – kategóriában versenyez harmincöt kiválasztott alkotás. Bár a tavalyi év alkotási és gyártási nehézségeinek ellenére is rengeteg nevezett pályaműből válogatott a zsűri – melynek tagjai Emilie Boone, művészettörténész, Sonel Breslav, a Printed Matter munkatársa, Darius Himes a Christie’s fotórészlegének nemzetközi vezetője, Lesley A. Martin, az Aperture kreatív igazgatója és Jody Quon, New York Magazin vezető képszerkesztője –, az erőteljesen érződik a shortlist válogatáson, hogy idén feltűnően sok introspektív, befelé vagy a személyes környezetre figyelő munkával találkozhatunk. A Punkt cikkében mindegyik kategória nyertes könyveibe belelapozhatunk

  • A 21. században jellemzően tökéletes bőrű és alakú modellekkel kampányolnak a divatlapok, sokak számára okozva ezzel önbizalomhiányt és egy torz, valótlan elképzelést a női testről és megjelenésről. Ezeket az elképesztően hibátlan képeket látva a nők többsége azt gondolhatja, hogy bennük rejlik a probléma, hiszen többen karikás és táskás szemmel, bőrhibákkal vagy akár plusz kilókkal küzdenek. Sokak szerint a ’90-es években a természetesség sokkal inkább jelen volt a divat világában és a modellek fotóin, mint manapság. A Retikül oldalán ezúttal a divatfotózás és a modellek volt a téma. 

  • Gobbi Hilda dunabogdányi nyaralójában valami újsághalom felett szöszmötöl 1973-ban, közben lóg ki a cigi a szájából. A nyaralót magát nem is látjuk, csak a bogárhátút, annak a sofőrülésén ül, néz maga elé, kissé lefele, a semmibe, kidobja, ne dobja, mi legyen az előtte kötegben álló újságokkal. Még az is lehet, hogy valami szerep jár a fejében. Róna Viktor, Orosz Adél, Lakatos Gabriella és Havas Ferenc és a társulat további tagjai a Magyar Állami Operaház vendégszerepélésén Helsinkiben, az utcán pózolnak kabátban, szépen sorban, a mozdulat civil ruhában is érvényesül, le sem tagadhatják balett-táncosi mivoltukat. Az Index kiállításajánlójában Keleti Éva képeiről írtak.

 

40560089_79e19f86c1261bf1da0a1f24e059a068_wm.jpgVeszprém, 1968. augusztus 6. Böbe, a veszprémi állatkert csimpánza gondozónőjével, Keresztes Ferencnével sétál. Böbe 1963-ban született Afrikában, Guineában. Anyját orvvadászok lőtték le. A kis csimpánzt először egy ott dolgozó magyar mérnök fogadta be, később a veszprémi állatkertbe került. Hihetetlen tanulékonysága, játékossága miatt az ország leghíresebb állatává vált. 1970. november 10-én pusztult el. 2004 óta áll egy fából készült szobor a sírja mögötti területen.
Fotó: Bereth Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár

  • 155 éve, 1866. augusztus 9-e óta van Magyarországon állatkert. A budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert egyike a világ legrégibbjeinek, a ma is létező intézmények közül csupán 25 fiatalabb a Városligetben találhatónál. Bár a vadállattartás már évszázadokkal korábban megjelent Magyarországon, a reformkorban merült fel először gondolata, hogy létesítsen egy nagy állatkertet Pest. A Fővárosi Állat- és Növénykert akkor még Pesti Állatkertként végül 1866 nyarán nyitotta meg kapuit, az ötszáz lakó legtöbbje a Kárpát-medence élővilágából került ki. Első igazi különlegesség Erzsébet királyné ajándéka, a zsiráf volt, de érkeztek Schönbrunnból papagájok és barnamedve is. A medvék azóta is állandó lakói a Városligetnek. Az Index Múlt-kép rovatában az MTI gyűjteményéből állatkerteket bemutató régi képekből válogattak

  • Az iOS 15.2 operációs rendszer fejlesztői bétájában tűnt fel az augusztusban bejelentett és bemutatott új funkció, melynek segítségével az iPhone és iPad eszközökön az iMessage üzenetküldő szolgáltatást használó fiatalokat az Apple próbálná védeni attól, hogy szexuális tartalmú képet kapjanak vagy küldjenek. Mint az a 2-es számú fejlesztői bétából kiderült, a funkció nem alapértelmezetten aktív, és a mesterséges intelligencia az eszközön működik, így az Apple nem férhet hozzá a védelmi mechanizmus által szkennelt fotókhoz. A cég ígérte, hogy az iMessage végpontok közötti titkosítása nem sérül az új funkció bevezetésével. – A teljes cikket ezen a linken olvashatod el

  • A naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége harminc esztendővel ezelőtti megalakulása után első feladatai egyikeként olyan fotópályázat rendezését tűzte ki célul, amely alkalmas arra, hogy a magyar természetfotósok évről évre összemérhessék képességüket. Ebben a szellemben írta ki a szövetség immár 29. alkalommal éves pályázatát. A Lenergy – Az Év Természetfotósa 2021 fotópályázatra 3462 érvényes kép érkezett 173 szerzőtől. A képekből egy válogatás a Punkt és az Index oldalán is megjelent.

Hogy minél érdekesebb híreket mutathassunk nektek, ennek a rovatnak a szerkesztésében a Ti segítségetekre is szükségünk van. Örömmel vesszük, és ezúton is köszönjük, ha a blog (kukac) maimano (pont) hu e-mail címre küldtök nekünk linkeket.

Hamarosan újra jelentkezünk, addig is nézz körül a korábbi posztjaink között! Fotóbulvár rovatunkat ITT találod.

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére
süti beállítások módosítása