Az 1932-ben Pennsylvaniában született Duane Michals 1951 és 1953 között a denveri egyetemen tanult, majd 1956-ban a New York-i Parson School of Designban folytatta tanulmányait. Első képeit szovjetunióbeli utazása során készítette 1958-ban. Az ötvenes évek végén New Yorkban telepedett le, és szabadúszó fényképészként különböző magazinok megrendelésére dolgozott, mint a Vogue, az Esquire, a Mademoiselle, a Show és a New York Times, ezen belül is a portréfényképezésre specializálta magát. Már ezeken a korai képein is szembetűnő álomszerű, kicsit rejtélyes stílusa, és érzékelhető a szürrealizmus hatása. Az első önálló kiállítása a Szovjetunióban készült fotóiból állt össze, amelyeket 1963-ban mutattak be New York-ban a The Underground Gallery-ben.
(A posztban látható képeket a Hasselblad Center engedélyével mutathatjuk be.)

A Hasselblad Centerben megrendezett kiállítás a kísérleti portréfényképezés egyik úttörőjét, Duane Michalst mutatja be. A tárlaton több mint 125 portré szerepel, amelyek közül sokat nemrégiben fedeztek fel egyik New York-i műhelyében. A dupla expozícióval, perspektívaváltásokkal és kollázstechnikával operáló képek egy technikailag képzett fotográfus portréját rajzolják meg.

A kiállítást kísérő katalógusban bensőséges és őszinte képek láthatók olyan zenei előadókról, mint Barbra Streisand és Johnny Cash; színészekről Dustin Hoffmantól Robin Williamsen át Tilda Swintonig; kortárs művészekről, köztük Andy Warholról, David Hockney-ról és Jasper Johnsról; olyan írókról, mint Norman Mailer és John Cheever; valamint a modern művészet „régi mestereiről”, köztük René Magritte-ról és Balthusról is.



Duane Michals portréiból ezen a linken találsz egy válogatást.