A Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíj a kortárs fotóművészet fiatal alkotóinak egyik legfontosabb bemutatkozási lehetősége, megmérettetése és díjazása. Az 1991-ben alapított, éves időintervallumokra megpályázható ösztöndíj fennállásának 21 éve alatt számos kiváló fotográfusnak és fotóművésznek nyújtott lehetőséget és támogatást egy-egy formanyelvében és tartalmában korszerű téma kibontására és kiállításon, illetve katalógusban való prezentálására művészi pályájuk jelentős lépcsőfokaként. A 2012-es beszámoló kiállítás és katalógus két fiatal alkotó, Hangay Enikő és Váradi Viktor projektjét mutatja be. A két művész nagyon hasonló egzisztencialista kérdésfelvetésekből indul ki: a felnőtté válás átmeneti rítusait és identitásképző folyamatait elemzik a mindennapok esztétikáján keresztül. Sorozataikban és installációikban saját helyzetüket és nézőpontjukat igyekeznek definiálni, napi rutinjaik képi ábrázolásával körülhatárolni, illetve kérdések mentén kibontani. 

Hangay Enikő Anyahajó című fotósorozat az anyaság fontos, a kortárs művészetben mégis ritkán érintett gondolatkörét jeleníti meg a művész személyes tapasztalatai alapján. A fotókon az anya, a gyermek és a víz ősi közege szervesen fonódik össze egyetlen vezérszállá. A víz a narratív képsorozatokon a legkülönbözőbb formákban jelenik meg – játékos tükröződő felületként, sötét hömpölygő elemként, tavaszi ébredés zajló tömegeként –, de mint összekötő elem külső és belső világok között mindvégig utal a magzatvíz védő, ringató közegére. Örökös, cirkuláris mozgása a hajózás relikviáival kiegészülve felidézi az utazás, a felfedezés izgalmát, mely a művész életében a két kontinens közötti kétpólusú életmód és a személyes életút kibontakozásnak szimbóluma. A sodró vízáradat kiegészítve a gyermeki lét színekből és formákból építkező tárgyi kultúrájával, az anyaság változásokkal és feladatokkal teli, ösztönös és örömteli mindennapjait körvonalazza.

Fotó: Hangay Enikő: Bolygó hollandi

Fotó: Hangay Enikő: Kék kakas

Fotó: Hangay Enikő: Tenger

Az Öndefiníció a művész önreflektív kérdései mentén kirajzolódó koordináta-rendszer, melyben saját helyzetének meghatározására és értelmezésére tesz kísérletet. A biológiai rendszerekhez hasonló “határozóban” az egyént és személyiséget alakító hatások olyan kérdésfelvetések mentén rajzolódnak ki, melyek az identitásformálást befolyásoló tényezőket firtatják: vágyak és félelmek, munka és barátok, múlt és jelen alkotják a struktúra alapját, mely a személyes hangvételű blogbejegyzésekkel, önarcképekkel és videóinstallációval kiegészülve egzisztencialista meditációvá állnak össze Váradi Viktor sorozatában.

Fotó: Váradi Viktor: Öndefiníció - Barátaim, 2011.

Fotó: Váradi Viktor: Öndefiníció - Félelmeim, 2011.

Fotó: Váradi Viktor: Öndefiníció - Videoinstalláció (részlet), 2011.

Hangay Enikő és Váradi Viktor feltáró-narratív megközelítésein keresztül a hétköznapok rutinjai mentén szinte láthatatlanná tompult terek és tevékenységek egy generáció önkeresésének és öndefiníciójának támpontjaivá válnak. (Nagy Szilvia, a kiállítás kurátora)