Április 29. a nemzetközi lyukkamera napja. Ezen a napon világszerte rengeteg fotózást kedvelő hódol szenvedélyének, mikor saját készítésű kamerájukkal egy igazi ősfotográfiai kaland részévé válnak.  A Mai Manó Ház XXXVIII. Képíró-képolvasó hétvégéjén Telek Balázs Balogh Rudolf díjas fotográfus vezetésével egy lelkes csapat jelenleg is camera obscurát épít és fotografál.
Mai bejegyzésünkben bemutatjuk a 2008-ban kiadott Kortárs sötét szobák DVD mellékletének egyik videóját, melyen Kincses Károly – a Mai Manó Ház egyik alapító tagja -  beszél a jelenségről, továbbá olvashattok egy részletet a könyv előszavából és természetesen camera obscura segítségével készült fotókat is láthattok. 

Kincses Károly: A Camera Obscuráról.

Ez is egy tipikusan olyan dolog, ahol sok minden látszik, ami nem fontos, mert csak körbeveszi és tartja a lyukat, ami viszont lényegében nem látható. Pedig ez a nyílás a dolog lelke. Funkciója egyszerű, jól definiálható: két teret köt össze, a kinti világost és a benti sötétet. A kettő közt a lényeg a lyuk, mely a fénysugarakat úgy alakítja, hogy a tőle megfelelő távolságra lévő benti falra a kinti világ fordított állású képe rávetüljön. Ez egy természeti jelenség– ugyanakkor a lyukkamerákkal létrehozott képek szerkesztése, komponálása egy másfajta képalkotási módra is lehetőséget ad a ma fotográfusai számára.
A lyukkamera alapesetben a létező legegyszerűbb leképező rendszer, mert mindössze egy dobozból áll, amelynek az egyik oldalán lyuk van, a vele szemben lévő oldalon pedig valamilyen fényre érzékeny anyag. Használhatjuk ezt az eszközt fényképezésre, de pusztán a minket körülvevő világ szemlélésére is. Akit megragadott egy camera obscurában látott kép, tegyen kísérletet, fúrja át a kiürült teásdobozát (szerintem legjobb az Earl Grey), ragassza körbe fekete szigetelőszalaggal a nagymama kalaposdobozát, vagy találjon ki bármit… mert mindennel, de tényleg bármivel lehet kiváló képeket készíteni.
Persze szeretném a figyelmet felhívni arra az egyszerű tényre, hogy bármennyire is egyszerűnek tűnik a camera obscura létrehozása, a vele való képalkotás (csak zárójelben jegyzem meg, hogy természetesen nem annyira egyszerű, mert minél jobban elmélyed benne az ember, annál több és több, megoldásra váró probléma bukkan fel, de vagyunk néhányan, akik éppen ezért vonzódunk ehhez a kicsit sem primitív szerkezethez, zárójel bezár), tehát bármennyire is egyszerűnek tűnik a dolog, mégis több mint ezer éve foglalkoztatja az adott korszak legkitűnőbb koponyáit.
A camera obscura jelenségének ismerete minden bizonnyal régebbi, mint a róla szóló, megmaradt írásos, rajzos tudósítások. Valószínűleg Platón ismert barlanghasonlatának hátterében is felfedezhető a camera obscura jelenség leglényege, melynek leírása Arisztotelésznél is olvasható, természetesen nem ezen a néven, hiszen Johannes Kepler csak a XVII. században adta az eszköznek a ma általánossá vált nevet.

(Megjelent, Camera Obscura. Kortárs sötét szobák. 2008, Magyar Fotográfusok Háza Kht., ISBN: 978 963 87620 8 5)

Fotó: Ősz Gábor: Permanent Daylight, No. 8. (23–27. Jan., 2004.) Exp. time: 3 nights (5 p.m.–8 a.m.) – Caravan as camera, Cibachrome, Camera obscura, 145 x 156 cm, mounted on plexy glass

Fotó: Ősz Gábor: Liquid Horizon, No.14., Thyboron, B. (Denmark) 31.8.2001. (exposure time: 4h) – Cibachrome, Camera Obscura, 126 x 250 cm

Fotó: Abelardo Morell: Manhattan View Looking South in Large Room, 1996.

Fotó: Abelardo Morell: Camera Obscura Image of the Empire State Building in Bedroom, 1994.

Fotó: Telek Balázs: A Magyar Fotográfiai Múzeum belső tere, Kecskemét, 2000. – Camera obscura keresztpanoráma, horizontálisan és vertikálisan is 360 fokos látószöggel.

Fotó: Telek Balázs: Apokalipszis a Keletinél, Budapest, 1998. – 360 fokos camera obscura, horizontális panoráma 

 A Mai Manó Házról 2010-ben camera obscurával készített fotót ITT találjátok.