1910. augusztus 7-én, Hódmezővásárhelyen született Elkán László, akit ma már Lucien Hervéként ismer a világ. Az illegalitásban kapta a Hervé nevet, amihez élete végéig ragaszkodott. Bár 1928 óta él külföldön, csak az 1949-es év hozta meg számára a várva várt sikert. (Ekkor készítette el azt a 650 felvételt Marseille-ben a Le Corbusier tervezte Unité d’Habitationról.) 2008-ban mutattuk be a Mai Manó Házban először Párizsi fotográfiák és művészportrék című kiállítását. Fotó-kalendárium rovatunkban ma Hervé építészeti fotóit láthatjátok. (Kincses Károly)

Fotó: Lucien Hervé: Le Corbusier, Ronchamp-i kápolna, 1954. © Lucien Hervé

„1910-ben születtem Magyarországon. 1929-ben Párizsba mentem. Életem elég kemény volt. Mindenféle mesterséggel foglalkoztam s közben el kellett hagynom a zenét, mind álmaimat. Ebben a korszakban, ifjúságom első felében igen sokat sportoltam, még birkózóbajnok is voltam. Nem annyira hiúságból, mint inkább azért, mert az egyszerű emberi környezetben bátorságból és emberi méltóságból ugyanolyan leckéket vehettem, mint amit Bartók Béla környezetében megéreztem. Sok mindenfélével kellett foglalkoznom: voltam banktisztviselő, modellkészítő szabászatban, ügynök, épületfestő, számvevő, titkár, újságíró, aligazgató napilapnál, idegenvezető, és a többi. Mindezek a tapasztalatok emberileg gazdagítottak. A fogságban rajzolni kezdtem, majd szökésem után festeni. 1948-ban kezdtem fényképezni. 1949-ben Le Corbusier azt írta nekem, hogy „önnek építészlelke van”. Azóta vagyok az ő fényképésze.

Nagyon sokat utaztam és mégis, ha egy kisvárosban találom magam, legyen az akár Szíriában, akár Franciaországban, boldog vagyok, idegen vagyok, és minden meglep. Számomra az építészet is az Embert jelenti. Az Embert, akit mindenben keresek, még akkor is, ha fényképeimen legtöbbször elkerülöm.”