(A háromrészes sorozat első részét ITT, a másodikat ITT találod!)
1950-1972-ig tanított fotográfiát a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban (1967-től Szakközépiskola), e munkáját 1971-ben az Oktatásügy kiváló dolgozója címmel ismerték el. Nemcsak a szakmát oktatta, hanem emberségre nevelte tanítványait. Új típusú tanár-diák viszonyt alakított ki. Mindenkitől – elsősorban magától – magas színvonalat követelt, de mindenkit egyenlő mércével mért, értékelésének igazságosságát mindig elfogadták. Közvetlen légkört, hangulatot alakított ki, a gyerekeket a beszélgetések, viták folyamán egyenrangú emberként kezelte, sosem a tanár hatalmi szavával, hanem érvekkel győzte meg őket, alakította gondolkodásukat. Mindig meghallgatta, sőt, kérte véleményüket, bármikor fordulhattak hozzá problémáikkal, egyéni gondjaikkal, ha tudott, segített. Ezért is ragaszkodtak hozzá tanítványai, az iskola befejezése után évekkel is jártak hozzá tanácsért, jó szóért. Időt, fáradságot nem sajnáló gyermeknevelés példáját hagyta a munkáját folytató pedagógus tanítványaira. Életműve közel 30 évének gazdag termését 1961-ben nagysikerű retrospektív kiállításon mutatták be a Fényes Adolf teremben. 1962-ben a fotóművészek közül elsőként kapta meg az Érdemes Művész kitüntető címet, s ugyanez évben Bordeaux város emlékérmét nyerte el. A fotóművészet terén végzett munkásságáért, hazai és nemzetközi kiállításokon való sikeres részvételéért 1972-ben a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség (FIAP) a legmagasabb, Honoraire Excellence kitüntetésben részesítette. Munkásságáról 1973-ban a Corvina Kiadó 64 képpel kismonográfiát (11) jelentetett meg, melynek képanyagát még Langer maga válogatta.
Fotó: Langer Klára: Arthur Rubinstein, 1966 (Jogtulajdonos Schultz György, MFM)
1964-től fotóriporterként a Tükör képes hetilap munkatársa volt. „A Tükör-nél eltöltött majd egy évtized élete harmonikus és gondtalan időszaka volt.” (12) - emlékezett kollégája. Főként kulturális, oktatási témájú riportjai, művészportréi voltak emlékezetesek. Ilyen az Arthur Rubinstein kép, az extatikus életöröm, a művészi alkotás földöntúli boldogságának megtestesülése. Egy-egy külföldi útjáról is emblematikus erejű képeket hozott a Tükörnek. 1965-ben Cipruson Makariosz érseket, a nagyformátumú, fenséges főrangú papot és államférfit, a cezaropapizmus megtestesítőjeként, a szigetország egyeduralkodójaként jelenítette meg, aki előtt mélyen meghajolva hódolnak az alattvalók, a pópák sora. New Yorkban a fotográfia történetében meghatározó szerepű, pátriárka korú fotóművészről, Edward Steichenről készített felejthetetlen szépségű portrét. A Londoni képek ízes, humorral teli, sorozata egy angliai utazás terméke. A groteszk zsánerjeleneteken eredeti megfigyelőkészségével, ironikus, olykor szatírikus vonásokkal ábrázolta a helyszínt, a kort, a jellemeket. 1969-től a Nagyító című folyóirat fotó-főmunkatársaként is dolgozott. Képein nemcsak a személyek, hanem a tárgyak is életet nyertek. 1973. május 20-án hosszú szenvedés után halt meg Budapesten. 2000–ben a Vintage Galéria rendezett válogatott munkáiból kamara-kiállítást.
Fotó: Langer Klára: Makariosz, 1965 (Jogtulajdonos: Schultz György, MFM)
Hevesy Iván Langer szemléletének kemény elszántságát emelte ki: „Langer Klára képei egy erős, dacos lélek kinyilatkoztatásai és így bennük nem passzív módon tükröződik a ’megalázottak és megszomorítottak’ élete, tehetetlen sorsuk szánalmával, hanem bizonyos félre nem érthető harcos elszántsággal.” (13) Rendkívül tudatos, lényegre törő, elkötelezett művészet Langer Kláráé, hiszen magasrendű művészi eszközökkel, drámai sűrítéssel maga a történelem, az ország, a nép sorsa jelenik meg sorozataiban. Gazdag, változatos művészete középpontjába örök témáját, az embert és munkáját állította. A szubjektív kifejezés megragadásával belülről mutatta meg az embert úgy, hogy az ábrázoltnak és a hozzá tartozó közösségnek is megmutatkozzanak leglényegesebb társadalmi viszonylatai. Sőt, az emberek és körülményeik megmutatásán túl problémáik okaira is rávilágított, és megváltoztatásukra ösztönzött. Munkáinak hangvételére heves érzelmi túlfűtöttség jellemző. Képeinek megmozgató ereje a legkiszolgáltatottabbak sorsával való közösség vállalásából, mélységes együttérzésből fakad, hogy sorsuk felmutatásával lázadjon az embertelen világrend ellen. Művészi egyéniségét, hitvallását alakjai juttatják kifejezésre. Intellektusa és érzelmei együttesen segítették mondanivalója igazságának képpé formálásában. Langer Kláránál az élmény szülte a művészi formát. „Lencséjét érzékeny szív, gondolkodó értelem és a kifejezési szándék tudatossága irányítja.” (14) – írta Péter Imre.
Fotó: Langer Klára: Részlet a Babák című sorozatából, 1930-as évek, Courtesy of Vintage Gallery
Képein Langer minden alakító eszközt a mondanivalónak rendelt alá. Jól ismerte és biztosan alkalmazta a képszerkesztés törvényeit és nagyszerűen bánt a világítás hangulatteremtő hatásával, de sohasem használta öncélú művészkedésre technikai tudását. „Kifejezési skálája szinte határtalan, az epikus hangtól a leghalkabb lírai finomságokig ott találjuk regiszterén a drámai pátoszt, a hazai táj bensőséges költészetét, az invenciózus, groteszk gyermekmesék humorát, és a szellemes reklámfotókat.” (15) – írta Dutka Mária. Formailag nem törekedett különleges effektusokra, a komor mondanivalóhoz igazodott az alakítás, képeinek tónusa legtöbbször drámaian sötét többnyire erős fényárnyék kontrasztokra épült. A mély, sötét tónusokkal modellált fejekre, alakokra vetülő, élesen kirajzolódó fénypászták a lényeges részekre terelik a figyelmet, de a kifejezés erejét, drámaiságát is fokozzák. A látvány adta ötletből szigorú komponálással – kiemelés, elhagyás, fény-árnyék-tömeg elrendezésével – minden a gondolati elem alátámasztását szolgálja. Műveit az átélés melegsége, a kifejezés és forma harmóniája, közvetlensége jellemzi. Számára minden eszköz volt az egyedül lényeges cél érdekében, hogy minél meggyőzőbben láttassa meg az emberekkel a valóságot. (Tőry Klára)
Fotó: Langer Klára: Reklám, 1940-es évek, Courtesy of Vintage Gallery
(11) Langer Klára munkássága. (Életrajz: Oelmacher Anna) Fotóművészeti Kiskönyvtár. Corvina, 1963. (
12) Major Ottó: i.m.
(13) Hevesy Iván: i.m. 140. o.
(14) Péter Imre : Jegyzetek. Kiállítás: Langer Klára fotoművész. Népszabadság, 1961.10.25.
(15) Dutka Mária: Langer Klára, ahogy ismertem, láttam. Fotó, 1973/8.
Válogatott irodalom:
Fotó: Langer Klára: Hajóhinta, 1937 Courtesy of Vintage Gallery
Könyvei:
Makk Marci hőstette. /Tersánszky Józsi Jenő szövegével) Ifjúsági Könyvkiadó, 1956. Children, Enfants, Nimos (Gyermekek) Pannónia Kiadó. Bp. 1963.
Könyvek, cikkek Langer Kláráról:
In: Hevesy Iván: A magyar fotoművészet története. Bibliotheca. Bp. 1958.
Langer Klára munkássága. (Életrajz: Oelmacher Anna) Fotóművészeti Kiskönyvtár Corvina, Bp. 1973.
Langer Klára gyűjteményes kiállítása. Fényes Adolf Terem, 1961 október 14 – november 7. (katalógus, az előszót írta Oelmacher Anna) Bp. 1961. Magyar Fotóművészek Szövetsége – Műcsarnok.
In: Nel raggio dell’ utopia. L’ esperienca fotografica ungherese tra le due guerre. Cataloghi Marsilio. Venecia 1987.
In: Albertini Béla: A magyar szociofotó története a kezdetektől a második világháború végéig. A magyar fotográfia történetéből 9. Magyar fotográfiai Múzeum, 1997.
In: Kincses Károly: Fotográfusok Made in Hungary. Aki elment, aki maradt. MFM. 1998.
In: E. Csorba Csilla: Magyar fotográfusnők 1900-1945. Enciklopédia, 2000.
In: Modern magyar fotográfia katalógus-sorozat. Vintage Galéria, 2002-2007.
In: Keleti Éva – Szarka Klára (szerk): Elfelejtett képek. MTI Zrt. 2009.
Oelmacher Anna: Langer Klára kiállítása. Fotó, 1961/10.
Péter Imre: A fény felé. Fényképművészeti Tájékoztató, 1962/1.
D.T.: Paraszti képes krónika. Beszélgetés Langer Klára érdemes művésszel. Szabad Föld, 1962.04.22.
Megbecsült értékeink. Fotó, 1962/5.
Dutka Mária: Langer Klára, ahogy ismertem, láttam. Fotó, 1973/8.
Oelmacher Anna: Langer Klára (nekrológ) Fotóművészet, 1973/2.
Tőry Klára: Langer Klára. Digitális Fotó Magazin, 2009. július-augusztus
Tőry Klára: Tiszteletadás - Langer Klára: Makariosz, 1965. www.mafot.hu/apertura.html (2013/április)
Köszönjük Tőry Klára, Schultz György, a Digitális Fotómagazin és a Vintage Galéria segítségét!
