Van-e fénye a művészetnek? Megvilágító erejű-e ez a fény? Ha igen, megvilágít-e valamit? Vagy csak azt a fényt közvetíti, ami rá vetül? Az utóbbi kérdésre egyszerűbb a válasz: A műveket látni kell, s ehhez elengedhetetlen a fény. Ám a művekre eső fény nem lehet éles. Nem lehet metsző, nem lehet túláradó. Különben nehezítené a látást, elhomályosítaná a művek saját kisugárzását. Ezért a napfényt ki kell zárni a kiállítóhelyekről; a természetes fény csak szűrten, tompítottan vetülhet a művekre, s az is csak felülről, semlegesen, szórtan. Ezért már régtől fogva szűrőket alkalmaznak: tejüveget, mintázott üveget, egy vagy több rétegben. Czigány Ákos képei ezeknek a különféle keretekben, építészeti struktúrákban megjelenő fény-forrásokat tárják föl. A tetőzet, az épület szerkezeti elemei, az üvegtáblák szabályos keretrendszerek mintázataiba rendezettek. A fotókon azonban nem a struktúrák ismétlődő unalma jelenik meg, hanem a fény, a transzparencia és az idő összjátéka: ahogy a különböző szögekben és fokozatokban beeső sugarak, az üvegen áttetsző épületelemek, vagy a lerakodó por rétegei különféle alakzatokat, akaratlan áttűnéseket, esetleges rajzolatokat adnak. – olvashatjuk Tillman J. A. gondolatait Czigány Ákos A művészet fénye című sorozatáról a Műértő 2012/9. számában.
Fotó: Czigány Ákos: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház, I. emeleti kiállítótér, Budapest, 2014
A Lucien Hervé és Rodolf Hervé-díjas (2010) alkotó 2007 óta folyamatosan készíti A művészet fénye című sorozatát, amelyben múzeumok, galériák, kiállítóterek mennyezeti világító-rendszereit mutatja meg tárgyilagos egyszerűséggel. A fénynek azt a meghatározó, mégis észrevétlen jelenlétét teszi képei tárgyává, amely a műveknek otthont adó terekben körbeveszi azokat, hozzájárul jelenlétükhöz, kiemeli, módosítja jelentésüket és a befogadás folyamatában is fontos szerepet játszik. Czigány Ákos felfelé néz ebben a sorozatában is csakúgy, mint az Egek / Hommage á Hiroshi Sugimoto díjnyertes széria esetében is tette budapesti bérházak udvarából. Akkor ott a végtelen eget foglalta keretbe az épületek égre néző formáival. A mostani tárlat esetében pedig zárt terekben irányítja figyelmét a Fent felé, a fényforrások sugározta fényről és térről készít képeket. A második emeletünkön május 18-ig kiállított sorozatban szereplő fotók között a figyelmes látogatók a Mai Manó Házban készült képeket is felfedezhetik. (Csizek Gabriella)
Fotó: Czigány Ákos: Kunsthalle Hamburg, 2007
Fotó: Czigány Ákos: Tokyo Metropolitan Museum of Photography, 2013
Fotó: Czigány Ákos: mumok museum moderner kunst stiftung ludwig wien, 2010
Fotó: Czigány Ákos: Städel Museum, Frankfurt am Main, 2011
Fotó: Czigány Ákos: MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen, 2010
Fotó: Czigány Ákos: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház, Napfényműterem, Budapest, 2014
Czigány Ákos Egek című sorozatát, melyben hasonló technikával fővárosi bérházak belső udvarából készíti képeit ITT találod. A művészet fényei című kiállításunkról pedig ITT olvashatsz bővebben.
